Munkaviszony létesítése a munkavállalási engedélytől eltérő másik munkáltatónál

Kérdés: Van egy harmadik országból (Macedóniából) származó munkavállalónk, aki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiállított összevont tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkezik. A cégünknél szakértelmet nem kívánó segédmunkára kapta meg a munkavállalási engedélyt három évvel ezelőtt, azonban fodrász szakképesítéssel is rendelkezik, megtanult magyarul, lefordíttatta az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával a bizonyítványát, és szabadidejében, délutánonként szeretne másodállásban fodrászként dolgozni. Erre milyen lehetősége van?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható [445/2013. Korm. rendelet 4. § (1) bek.], álláspontunk szerint, ha a munkavállaló az eredetileg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Személyi illetmény összegének emelése

Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Munkaközi szünet időtartama

Kérdés: Kérném szíves tájékoztatásukat az alábbi, munkaközi szünettel kapcsolatos kérdésben. A munkaidő 4.00-től 12.40-ig tart, 7 és 10 óra között adják ki a 40 perces munkaközi szünetet (a hosszabb szünethez megállapodással rendelkezünk). Előfordul, hogy tíz órát kell dolgozni egy nap, erre plusz 10 perc munkaközi szünetet adunk. Az Mt. szerint a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünet jár. Ezt a további 25 percet a törvény szerinti 20 perchez kell hozzáadni, vagy az általunk alkalmazott 40 perchez? Tehát az általunk ilyen megbontásban alkalmazott 50 perc szünet megfelel az Mt.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a munkaközi szünet minimális tartamát határozza meg (hat órát meghaladó munkaidő esetén húsz perc, kilenc órát meghaladó esetén további huszonöt perc). A felek megállapodása vagy kollektív szerződés ennél hosszabb, de legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Munkába járás költségtérítése nem saját gépjármű esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bekezdése szerinti fogalmakat kell érteni [39/2010. Korm. rendelet 2. § h) pont, 4. § (1) bek.]. Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Napidíj külföldi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló külföldön kórházba kerül a saját hibájából, jár-e neki a külföldi napidíj?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállaló keresőképtelensége bérfizetési kötelezettséggel nem járó olyan időtartam, amikor mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ettől csak a betegszabadság intézménye tér el, mivel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselői fizetési fokozat megállapítása

Kérdés: A köztisztviselő nappali tagozatos főiskolai tanulmányait 2003-2007 közötti időszakban végezte. A főiskolai tanulmányai mellett megbízási jogviszonyt (1 hónapig), azt követően egyéni vállalkozói jogviszonyt (1 évig) létesített. A köztisztviselő besorolásakor a fenti nappali tagozatos főiskolai tanulmányai mellett létesített, igazolt jogviszonyai figyelembe vehetők-e a fizetési fokozat megállapításához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...irányuló jogviszonyban töltött időt azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. Ha nem volt az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszony során...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Bentlakásos intézmény gondozói besorolása

Kérdés: A szociális szolgáltató központunknál bentlakásos szakfeladaton gondozói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink besorolásával kapcsolatban kérdezzük: Az első közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2004. VII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 33893302), amelyet 2005. X. 29-én szerzett meg. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. Elgondolásunk szerint C fizetési osztályba kell visszasorolni, korábbi munkaviszonyait nem lehet elfogadni a fizetési fokozathoz, mivel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést csak a későbbiekben szerezte meg. A második közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. XII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi szakközépiskolában 1981. VI. 17-én szerzett érettségi. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. A harmadik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2011. XI. 2., legmagasabb iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 3476201) megszerzése: 2017. VI. 07. A szakképesítési követelmény alól 2018. XII. 31-ig mentesítés alatt áll, jelenlegi besorolása C fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint az ő esetében sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkozatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál elszámolni, attól függetlenül, hogy mentesítést kapott a képesít megszerzése alól. A negyedik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. I. 16., legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 337620100103302) megszerzése: 2013. VI. 13. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint ebben az esetben sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkoztatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál beszámolni. Az ötödik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2015. III. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi érettségi, szakképesítése: egészségügyi szakasszisztens (OKJ: 54501801), megszerzése: 2004. III. 5. Jelenlegi besorolása E fizetési osztály 6-os fizetési fokozat. Helyes-e a besorolásokkal kapcsolatos álláspontunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt;– 1992. július 1. után a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Intézményünknél a közalkalmazottak az illetményen túl szociális összevont ágazati pótlékra jogosultak. Idén a belső ellenőrzés során kiderült, hogy egy konyhai kisegítőnk nem a legmagasabb végzettsége alapján lett besorolva (A-ból B fizetési osztályba kellett volna besorolnunk). A kisegítő 2015-től áll alkalmazásunkban. A garantált illetményét nem érinti az előresorolás, de a pótlék összegét igen. A pótlékkülönbözet a munkába állástól jár-e visszamenőlegesen, ebben az esetben 2015-től? Van-e a visszamenőlegességnek bármilyen időkorlátja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bek.], az ennél régebbi, mégoly jogos követelések bíróság előtt már nem érvényesíthetők. Jelen esetben a foglalkoztatás teljes időtartama beleesik a 3 évbe. A munkáltató tehát akkor jár el helyesen, ha a teljes foglalkoztatás idejére kifizeti a konyhai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Munkaközi szünet eltérő meghatározása

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakört kivéve – nem része a munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Éppen ezért nem feltétlenül előnyös a munkavállalónak, ha a törvényben megköveteltnél hosszabb munkaközi szünetben részesül, ezzel ugyanis csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
65
66
67
…
148