GYED-re való jogosultság szabályainak változása

Kérdés: Édesapám cégében dolgozom, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok öt hónapos lányommal. Mivel kicsi a cég, de szerencsére sok megrendelésünk van, szükség lenne a munkámra. Igaz, hogy az új szabály szerint ehhez nem kell megvárnom, hogy a gyerekem egyéves legyen, hanem visszamehetek dolgozni, és továbbra is kapok GYED-et?
Részlet a válaszából: […] ...részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2016. január 10. napjával kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, mivel a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíját szeretné igénybe venni. A személyi nyilvántartás alapján általános iskolában dolgozott 1976. 01. 15. és 1980. 01. 31. között 4 év 15 nap, majd 1980. 02. 01. és 1983. 02. 28. között 3 év 1 hó időtartamban. Az első jogviszonya "munkaviszonya megszűnt", a második áthelyezés címen szűnt meg. Ezt követően a CEMÜ-nél dolgozott 1983. 03. 01. és 1990. 05. 31. között (7 év 3 hó), onnan áthelyezéssel jött óvodánkba 1990. 06. 01-jétől, itt 25 év 7 hó 10 napot töltött el. Ez mindösszesen 39 év 11 hó 25 nap. Helyesen gondolkodunk, ha a jubileumi jutalom kifizetését jogosnak ítéljük?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jogosultság tekintetében – a kérdés alapján – a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni többek között a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan nem ez volt a célja, hiszen az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének éppen az a rendeltetése, hogy felsorolja azokat a kivételes időtartamokat, amikor a munkavállaló, jóllehet nem dolgozik, mégis jogot szerez az időarányos szabadságra. Ezért álláspontunk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni, a maga által választott, de olyan helyen, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (Mt. 110...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:      

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatásokat az Szja-tv. béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...Ft-os órabérben részesül, és a felek kötöttek túlórapótlék helyetti szabadidő megváltására irányuló megállapodást, a két óra időtartamú rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló számára két óra szabadidőt kell biztosítani, általános szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Jubileumi jutalom elévülése

Kérdés: A közalkalmazott három éve jogosult lett volna jubileumi jutalomra. Akkor a munkáltató azt mondta, mivel nem kérte, nem kapta meg. Ez meddig él, nem évül el az igénylés lehetősége? A jubileumi jutalomhoz itt is kell folyamatos jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...jogerős érdemi határozatot hozott), vagy a követelést csődeljárásban történő bejelentés megszakítja; a megszakítástól a 3 éves időtartam újrakezdődik. Az adott esetben e körülmények is vizsgálandók annak megállapításánál, hogy a jubileumi jutalom iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] ...10 perc szünet munkaidőnek minősül, ezalatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, és díjazás illeti meg rá. Ez az időtartam csak a képernyő előtti munkavégzés, de nem a munkaidő megszakítása, amely alatt a munkavállaló más, nem képernyő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység (a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül elvégzendő feladatok) időtartama. A törvény külön kiemeli, hogy nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
65
66
67
137