1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a munkaidő egy műszakos munkarendben napi 8 óra, amely 7 órától 15.30 óráig tart, a munkaközi (ebéd-) szünet 30 perc. A hamarosan bevezetésre kerülő két műszakos munkarend csak a munkavállalók egy meghatározott körét (nem munkakörhöz kapcsolódóan) érinti, mely esetben a délutános műszakban a kollégák 14 órától 22 óráig fognak dolgozni. Ők tehát nem "dolgozzák le" az ebédidőt, míg a délelőttös műszak (az egy műszakos munkarendben dolgozókhoz hasonlóan) igen. Amennyiben a felek nem állapodtak meg az Mt. 103. §-ában meghatározott 20 perces munkaközi szünetnél hosszabb időtartamról, úgy kötelezhető-e a munkavállaló 15.30 óráig munkavégzésre, vagy csak 15.20 óráig? Sért-e bármilyen jogelvet, jogszabályt a délelőttös és délutános műszak közötti megkülönböztetés?

Kérdés: Kötetlen munkarendben szeretnénk foglalkoztatni néhány vezetőt, de nem vagyunk biztosak benne, hogy a munkavégzés önálló megszervezését miként kell értelmezni, és milyen feltételek esetén valósulhat meg. Ha van működési (nyitvatartási) idő a munkáltatónál, attól még lehet kötetlen munkarendről szó?

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?

Kérdés: Beleszámít-e a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor az 1983-2017-ig (minisztériumban töltött) kormányzati szolgálati jogviszonyhoz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatnál (MÉM RSZ) 1975-1983 között eltöltött időszak? A 35 éves jubileumi jutalom kiszámításánál a MÉM RSZ-nél eltöltött 8 évet még figyelembe vették. A minisztériumba való áthelyezés 1983-ban történt. A 22/1974. MÉM É.41. MÉM számú utasítással (1974. október 29-én jelent meg) alapított MÉM RSZ jogutódjaként 1994. december 23-án alakult meg az Air Service Repülőgépes Szolgáltató Rt. Ha beleszámít, melyik jogszabály alapján?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.