335 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?

Kérdés: Ha az Szt. alapján fiatal munkavállalót foglalkoztatunk, aki sokszor hiányzik, jogosultak vagyunk erről tájékoztatni a törvényes képviselőt?

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 221. számában a 4305. számú kérdésre adott válaszukkal összefüggésben felmerült, vajon az átszálláskor a közalkalmazottak önkormányzatnál lévő jogviszonya a Kjt. 25. §-ának melyik pontja alapján fog megszűnni? Az átvevő munkáltató előterjesztésében a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontját – tehát az áthelyezést – jelölte meg mint megszűnési módot. Amint azonban azt a 4305. számú kérdésre adott válasz kifejtette, az áthelyezés szabályait ebben az esetben nem lehet alkalmazni, tehát – véleményünk szerint – a megszüntetés jogcíme nem lehet az áthelyezés. Az áthelyezéshez háromoldalú megállapodást kell kötni, ami a közalkalmazottak hozzájárulását kívánja meg, az átszállás ezzel szemben a törvény erejénél fogva megy végbe, a közalkalmazottak akaratától függetlenül. Maga a számfejtő rendszer (a KIRA rendszer) tartalmaz például olyan megszűnési módokat, hogy "a törvény erejénél fogva", "fenntartóváltás miatt" és "egyéb ok", de egyik sem felel meg a Kjt. 25. §-ának.

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?