281 talált cikk a heti pihenőnap kifejezésre

Kérdés: Normál munkarendben (hétfőtől péntekig 8 óra) foglalkoztatott munkavállalót lehet-e kötelezni tanfolyam elvégzésére szombaton vagy vasárnap? Ha igen, akkor az ott töltött időt el lehet számolni túlmunkavégzésként? Főképpen, ha az érintett héten a túlmunkavégzés időtartama a 8 órát már – tegyük fel – meghaladta?

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?

Kérdés: Múzeumunk hétvégén (szombat, vasárnap) is nyitva tart. A hétvégén munkát vállaló dolgozók mennyi szabadnapot kaphatnak? Minden munkavállaló részére biztosítva van a heti egy pihenőnap, valamint a hétfő, akkor ugyanis a múzeum zárva tart.

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?

Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munka­időn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)