Közalkalmazotti jogviszony – határozottból esetleg határozatlan időre

Kérdés: A Kjt. alapján határozott idejű munkaviszonyt létesítettem, 2019. augusztusig, de akit helyettesítettem, egy évvel előbb, 2018. augusztusban visszajött. Engem erről írásban nem tájékoztattak, a szerződésem nem szüntették meg, nem módosították. 2019 februárjában egy másik kolléga helyettesítésére bíztak meg szintén határozott munkaszerződéssel. Az első szerződésem célja lejárt a kolléga visszatérésével, kérdésem, hogy ebben az esetben, mivel tovább foglalkoztattak, a szerződésem miért nem vált határozatlanná, illetve hogy érdemes-e ezzel kapcsolatban panaszt benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmét, hogy a közalkalmazotti jogviszony nem a munkaszerződés megkötésével, hanem a kinevezés elfogadásával keletkezik, ezért, amennyiben jogszerűen jártak el, Önnek sem munkaszerződése, hanem kinevezése van. A Kjt. hatálya alatt munkaviszony nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdésben ugyan munkaszerződést említ, tekintettel azonban arra, hogy a munkáltató egy olyan múzeum, amelyet a helyi önkormányzat tart fenn, nagy a valószínűsége annak, hogy az Ön felesége a Kjt. szerinti közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Határozott idejű foglalkoztatás – közalkalmazottból megbízott zenetanár

Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus adott álláshelyen határozatlan vagy határozott időre történő alkalmazásáról szóló döntés a tankerületi központ vezetője munkáltatói jogkörébe tartozik [Nkt. 61. § (6) bek.]. Ezt a döntését a következő kötelező jogszabályi rendelkezések keretei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Próbaidő kikötése határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynál

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk helyettesítése céljából határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítünk. A határozott idő tartama két és fél hónap. A Kjt. 21/A. §-a alapján kötelező a három hónap próbaidő kikötése. Ha a közalkalmazotti jogviszony tartama nem éri el a három hónapot, mennyi próbaidőt köthetünk ki jogszerűen? Lehet-e a közalkalmazott a jogviszonyának egésze alatt próbaidőn, vagy a próbaidő csak a jogviszonynál rövidebb ideig tarthat?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor általános szabály szerint három hónap próbaidő megállapítása kötelező [Kjt. 21/A. § (1) bek.]. A Kjt. ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Óvodapedagógus besorolása – ha végzős hallgató

Kérdés: Utolsó éves óvodapedagógust lehet-e óvodapedagógus munkakörben alkalmazni? Ha igen, akkor hogyan kell őt besorolni?
Részlet a válaszából: […] A korábbi közoktatási törvényben volt egy olyan szabály, amely lehetőséget adott arra, hogy a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatóját a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazzák, ha olyan tanulmányokat folytatott, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Áthelyezés vagy lemondás

Kérdés: Egy iskolában lévő iskolatitkári pozícióból, határozatlan idejű jogviszonyból áthelyezéssel átmennék egy másik iskolába határozott idejű kinevezésre szóló jogviszonyba iskolatitkárnak önszántamból (három évre, szülés miatt). A háromoldalú megállapodást aláírta az átvevő iskola igazgatója és én is. A centrum, amelyhez az átvevő iskola tartozik mégis kifogásolja ezt, hogy átvételnél ez nem lehetséges. Igaz, hogy a határozott idő hátrányosabb számomra, de ők most azt szeretnék, hogy felmondással (a Kjt. szerint lemondás – A Szerk.) menjek, így az áthelyezésemmel járó előnyök elvesznének, ami most így még hátrányosabb számomra. Ilyen jogszabályi részt én nem találok. Van-e ilyen (jog)szabály?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 26. §-a értelmében az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, beleértve a közalkalmazott új munkaköréről, munkahelyéről, illetményéről és az áthelyezés időpontjáról szóló megállapodásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Határozott idejű kinevezés és a magasabb besorolás

Kérdés: A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő kinevezése az egy évet nem haladja meg, az előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés először 6 hónapra szól, majd hosszabbításra kerül ismét 6 hónappal, és ezen időszak alatt soros lépése lenne, meg kell várni a második 6 hónap leteltét, és csak akkor előreléptetni (egy év után), vagy ha már biztosan megvan összeszámítva az egy évre szóló kinevezése a hosszabbítás alapján, a soros lépést és az azzal járó illetménynövekedést meg kell adnom időközben is?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése esetén a határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt a Kttv. 116. §-a szerint be kell sorolni, illetményét a Kttv. 131-142. §-ai alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése

Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az szerepel, hogy "szerződése lejárt". Ez határozott időre létrehozott kinevezésre utal [Kjt. 21. § (2) bek.]. A Kjt. szerint határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából, vagy egyes meghatározott munka elvégzésére, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a Kjt. nem tekinti automatikus megszűnési oknak azt a tényt, ha a közalkalmazott nyugdíjas, általánosságban nem tiltja nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatását. Ugyan a Kjt. rögzíti, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságának mértékére nézve a Kjt. mellett az Nkt. 64. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. A Kjt. 56. §-ának b) pontja alapján a közalkalmazottaknak az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság jár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.