475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?

Kérdés: Sajnos a járvány elérte a vállalkozásunkat: a tevékenységünkből eredően a forgalmunk jelentősen lecsökkent, és a bevételeink elapadni látszanak. Néhány munkavállalóval tovább tudjuk vinni a céget, de egyesek munkaviszonyának a megszüntetése az egyetlen megoldás számunkra. Mire hivatkozhatunk ilyenkor, jogszerűen felmondhatjuk a határozatlan időre létesített munkaviszonyokat a járványhelyzetre hivatkozással?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?