820 cikk rendezése:
501. cikk / 820 Heti pihenőnapok beosztása a vasárnap nyitva tartó munkáltatónál
Kérdés: Múzeumunk hétvégén (szombat, vasárnap) is nyitva tart. A hétvégén munkát vállaló dolgozók mennyi szabadnapot kaphatnak? Minden munkavállaló részére biztosítva van a heti egy pihenőnap, valamint a hétfő, akkor ugyanis a múzeum zárva tart.
502. cikk / 820 Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
503. cikk / 820 Munkabérből levonás több letiltás esetén
Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
504. cikk / 820 Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma
Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
505. cikk / 820 Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme – a telephely önállósága
Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
506. cikk / 820 Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása
Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyermekemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
507. cikk / 820 Bérfizetési határidő különös bérelemeknél
Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
508. cikk / 820 Több munkáltatóval létesített munkaviszony sorsa munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Munkáltatónk több hasonló profilú munkáltatóval egybeolvadva régiós alapon szerveződik újjá. Van olyan munkavállalónk, akit többmunkáltatós atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatunk úgy, hogy másik munkáltatója is a jogelődök között van. Kollektív szerződésünk munkavállalói garanciaként előírja, hogy ilyen esetben a jogutódnak tovább kell vinni a munkaviszonyt, azt folyamatosnak kell tekinteni. Az egybeolvadáskor megszűnik ez a munkaszerződés? Ha igen, járható-e ennek elkerülésére az az út, hogy az egybeolvadás előtt visszaalakítjuk hagyományos munkaszerződéssé az atipikus munkaviszonyt a munkavállaló beleegyezésével?
509. cikk / 820 Tanulmányokra kötelezés és vizsgakötelezettség elmulasztása
Kérdés: Az új Mt. ugyan nem tartalmazza kimondottan, de egyes rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkáltató továbbra is kötelezheti a munkavállalót meghatározott tanfolyam elvégzésére, a vizsgák letételére, azaz a képzettség megszerzésére. A tanfolyam díját társaságunk fizeti, a tanfolyam látogatásával, a jegyzetekkel, egyebekkel kapcsolatban felmerült költségeket is megtérítjük a munkavállaló részére, a vizsgákhoz pedig tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítunk. Mit tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállaló a képzésen ugyan szorgalmasan részt vesz, de a meghatározott időpontig nem tudja a képzettség megszerzéséhez szükséges vizsgákat letenni? A költségek visszakövetelésén túl lehetséges-e a munkaviszony megszüntetése?
510. cikk / 820 Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
