132 cikk rendezése:
121. cikk / 132 Pályakezdő álláskereső – a bérköltség támogatása hiányszakmában
Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?
122. cikk / 132 Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt
Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
123. cikk / 132 Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?
Kérdés: Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
124. cikk / 132 Másodállás fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Magánerős, saját lakás építéséhez öthavi fizetés nélküli szabadságot kértem. Az állásom megtartása mellett az öt hónap alatt – illetve esetleg a leteltét követőn is – szeretnék egy másik munkáltatónál távmunkában dolgozni, a kötetlenebb feltételek miatt. Létesíthető-e további munkaviszony a fizetés nélküli szabadág időtartama alatt?
125. cikk / 132 Hatósági szerződés megszegése
Kérdés: 2006-tól foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásban részesült bt.-nk, amely időközben jogutód nélkül megszűnt. A támogatás nyújtásáról szóló hatósági szerződésben kikötött foglalkoztatási kötelezettségünknek csak részben – 3-ból 2,5 éves foglalkoztatást teljesítettünk – tudtunk eleget tenni, ezért szerződésszegésre hivatkozva a munkaügyi központ a támogatási összegnek a teljes mértékben történő visszatérítéséről rendelkezett. Jogszerű-e a központ határozata? Méltányosság címén kérhetjük-e a visszatérítendő támogatási összeg elengedését?
126. cikk / 132 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
127. cikk / 132 Átengedés működési körben felmerült okból
Kérdés: Átalakítást tervezünk a vállalat termelési struktúrájában. Előreláthatólag kénytelenek leszünk bizonyos ideig szüneteltetni a jelenlegi termelést, és valószínűleg 3-4 hétig nem tudjuk folyamatos munkával ellátni az alkalmazottakat. Hallottunk a más munkáltató részére történő "átengedés" intézményéről, azonban az Mt.-ben nem találjuk egyértelműen, hogy miként kellene eljárnunk.
128. cikk / 132 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Egyik fizikai munkát végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye értelmében 45%, s nem rehabilitálható. Jelenleg táppénzes állományban van. Véleményük szerint tovább foglalkoztatható-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
129. cikk / 132 Munkakör-módosítás vagy munkaviszony-megszüntetés – dilemma az egészségkárosodott munkavállaló körül
Kérdés: Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?
130. cikk / 132 Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál
Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
