GYES-ről visszatérő munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?
Részlet a válaszából: […]  Augusztus 1-jén hatályba lépett egy olyan rendelkezés, amelyszabályozza a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit arra az esetre,amikor fizetés nélküli szabadság illeti meg az alábbi okokból:– a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthonigondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] Tavaly a gyermek egyéves kora után még a munka­időmértékének korlátozása nélkül lehetett gyermekgondozási segély (GYES) mellettmunkát végezni. Január 1-jétől azonban a Cst. 21. § (1) bekezdés b) pontjakimondja: a GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkavállaló által ápolt közeli hozzátartozó halála

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. § alapján a munkáltató a munkavállaló kérelmérea kezelőorvos igazolása alapján tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó)ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljábólaz ápolás idejére, de legfeljebb két évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatásuk támogatásának uniós szabályai

Kérdés: Nonprofit cégünk több éve megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Tavaly beruházási célból munkahely-korszerűsítésre és -bővítésre pályáztunk, és el is nyertünk a támogatást. Ezt a támogatási szerződés alapján az általános csoportmentességi rendelet szabályai szerint használhatjuk fel, kivéve ha a támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Mit tartalmaz az általános csoportmentességi rendelet, és mit jelent pontosan, hogy gazdasági tevékenység?
Részlet a válaszából: […] A 6/1996. MüM rendelet 19. § (1) bekezdés e) pontja szerintaz Flt. 19. § (1) bekezdése alapján a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációsalaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arrafoglalkoztatási kötelezettséget vállaló munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató, amennyiben a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót afelmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, és a felmentési időlegalább felét – azaz a felmondási idő egynegyedét – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Járulékkedvezmény volt rát-os foglalkoztatásához

Kérdés: Korábban rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesült személyt foglalkoztatok vállalkozásomban, amelyért a rát összegével megegyező támogatást kapok (ez 28 500 forint). Megillethet-e emellett egyéb járulékkedvezmény, mivel hátrányos helyzetű kistérségben élő személyről van szó?
Részlet a válaszából: […] A Pftv. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint a rendelkezésreállási támogatásra jogosult álláskereső Start Extra kártya kiváltásárajogosult. A Pftv. 7. § (1) bekezdése alapján az érvényes Start Extra kártyávalrendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 41/A. §-a rendelkezik a rehabilitációs hozzájárulásfizetésének kötelezettségéről. E rendelkezés alapján a rehabilitációshozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottaklétszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Egyszerűsített foglalkoztatás – cégcsoporton belül?

Kérdés: Az agrártermelésben is előfordul, hogy cégcsoportok alakulnak ki. Az ebbe tartozó vállalatok a közös termelési célra alakulnak, de elkülönülve működnek, például az egyik végzi a növénytermesztést, a másik működteti a gépészetet, a harmadik végzi az adminisztrációt. Megfelel-e az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, ha az adminisztratív cég köti meg a munkaszerződést, ugyanakkor a termelés nem ebben a társaságban folyik? A termőföld sem ennek a cégnek a tulajdonában van. Ilyenkor tekinthető-e ez a foglalkoztatás a munkáltató saját gazdasága területén végzett mezőgazdasági, növénytermesztési idénymunkának?
Részlet a válaszából: […] Az Eftv., mint az annak 1. §-ából kitűnik, speciálismunkaviszonyt szabályoz, amelynek alanyai a munkáltató és a munkavállaló. AzEftv. 2. § 3. pontja szerinti növénytermesztési idénymunkának a 88/2010. Korm.rendeletben meghatározott egyes növénytermesztési termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet a válaszából: […] A két esetet élesen el kell választani egymástól. Amennyibena felek megállapodásának a következménye a féléves fizetés nélküli szabadság -vagyis a munkáltató olyan indok miatt engedélyezett fizetés nélküliszabadságot, amely nem tartozik az Mt.-ben felsorolt, kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Támogatás visszafizetési kötelezettsége

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a válság következtében munkahelyüketelvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló356/2009. Korm. rendelet alapján részesülhetett munkaadóként támogatásban,amennyiben olyan személy foglalkoztatását vállalta teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
11
12
13
15