Találati lista:
11. cikk / 70 Pedagógusbesorolás – csak tényleges végzettség alapján
Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?
12. cikk / 70 Polgármester jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Polgármester jubileumi jutalmához a következő jogviszonyokból mely jogviszonyok számíthatók be? Állami gazdaság: 1990. 07. 02. – 1990. 07. 31., alkalmi munkavégzés, állami gazdaság: 1992. 07. 16. – 1992. 08. 11., munkaviszony, Károli Gáspár Református Egyetem: 1995. 08. 25. – 2000. 08. 31., munkaviszony.
13. cikk / 70 Polgármester és alpolgármester kiküldetése – a költségek térítése
Kérdés: A polgármester és az alpolgármesterek részére a képviselő-testület által megállapított átalány-költségtérítés van megállapítva. Ezenfelül jogosultak-e külföldi/belföldi kiküldetés esetén napidíjra vagy egyéb költségtérítésre?
14. cikk / 70 Színházigazgató – két szerepben
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?
15. cikk / 70 Másodállás közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Ápolóként foglalkoztatott közalkalmazott házi segítségnyújtás szakfeladaton dolgozik a szociális szolgáltatóközpontnál, és át szeretne menni négyórás mellékállásba részmunkaidőben. Van-e valami akadálya annak, hogy mellette a főállása ugyanúgy közalkalmazottként legyen kórházban, van-e erre tiltás akár munkajogi vagy bér jellegű szempontból?
16. cikk / 70 Polgármesterség – beszámítása a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe
Kérdés: Köztisztviselőnk 2004. szeptember 1-től 2009. december 31-ig társadalmi megbízatású polgármester volt. Ezen jogviszony ideje a köztisztviselői besorolásakor beszámítható-e a közszolgálati jogviszony időtartamába?
17. cikk / 70 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
18. cikk / 70 Polgármester szabadsága – eltérés az ütemtervtől
Kérdés: Mennyire probléma, ha a polgármester nem tartja a szabadság ütemtervét, kell-e a képviselő-testülettel megtárgyaltatni a módosítását? Kiadható-e egy képviselőnek a polgármester kivett szabadságainak dátuma, vagy csak az egész képviselő-testületnek, ha egyáltalán kiadható?
19. cikk / 70 Lakossági bejelentés – a polgármester egyéni vállalkozó
Kérdés: Hivatalunkhoz érkezett egy lakossági bejelentés, miszerint az egyik önkormányzatnál összeférhetetlenség áll fenn. Az oka, hogy a község főállású polgármestere az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szerepel mint egyéni vállalkozó, vállalkozását nem szünetelteti. Megalapozott a lakossági bejelentés az összeférhetetlenségről?
20. cikk / 70 Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek
Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.
