Második munkaviszony létesítése azonos felek között

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy nincs olyan kifejezett munkajogi szabály, amely megtiltaná, hogy a munkavállaló és a munkáltató egy már fennálló munkaviszony mellett az eredetivel egyező munkakörre egy újabb munkaviszonyt létesítsen, álláspontunk szerint nem lehet jogszerű a leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Főállás és a mellékállás megszüntetése

Kérdés: A másodállás megszűnése, illetve megszüntetése esetében – ideértve a felmondási idő és a végkielégítés szabályait is – ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a munkáltatóra, mint a főállásnál?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem tesz különbséget a munkavállaló "főállása" és "mellékállása" között: a törvény e két kifejezést sem használja. Ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya áll fenn, azok megszűnésére, illetve megszüntetésére az Mt.-nek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai szerint csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy munkaviszony, ha a munkaidő e jogviszonyokban a közalkalmazotti jogviszonyával részben vagy egészében egybeesik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet a válaszából: […] A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár, amely tételes elszámolással (számlával igazoltan) vagy átalányként számolható el [437/2015. Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Könyvtáros-tanár munkaideje

Kérdés: Ha főállású könyvtáros-tanárt másik tantárgy tanításával is megbíznak, jár-e számára órakedvezmény a könyvtári órákból?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (5)-(6) bekezdése kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-a az intézményben töltendő kötött munkaidő, ezen belül pedig a teljes munkaidő 55-65%-a a neveléssel-oktatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Polgármesteri szabadság – pótszabadságoktól "megfosztottan"

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. szerint a főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult [Kttv. 225/C. § (1) bek.]. Ez a polgármester teljes éves szabadságát magában foglalja, ezenfelül további pótszabadságokra nem jogosult. A Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Polgármester szabadságának megváltása

Kérdés: Polgármester részére szabadságmegváltást szeretnénk kifizetni. Az elmúlt ciklusban 65 nap ki nem vett szabadsága keletkezett. Tekintettel arra, hogy újraválasztották, ez ideig nem foglalkoztunk a kérdéssel. Ugyanakkor, a szintén újraválasztott főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelent egy szabadságmegváltás jogcímén kapott milliós tétel. Milyen jogalapot lehet ez ügyben használni és általa a kifizetést realizálni?
Részlet a válaszából: […] ...2014. 10. 12-én hatályát vesztett Pmtv. szerint a foglalkoztatási jogviszonyban álló (főállású) polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult (5. §). A szabadság kiadása, megváltása tekintetében a Kttv. rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos – ebben az esetben 10. életévének betöltéséig jár a GYES [Cst. 20. §].A főállású anyaság viszont a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) történt, 2013. január 1-jei átkerülése nem változtatott azon, hogy az érintettek közalkalmazotti jogviszonyban állnak, a besorolás szempontjából figyelembe veendő idők is ugyanazok maradtak, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.