421 talált cikk a felek megállapodása kifejezésre

Kérdés: Az általam számfejtett dolgozók részére eddig a műszakpótlékok meghatározása a jelenléti ív szerinti, tételes óraszámokat figyelembe véve történt. Az egyszerűsítés érdekében pótlékátalány kifizetését határozta el a munkáltató. Milyen időszakot kell figyelembe vennem a pótlékátalány összegének megállapításánál, illetve elegendő-e a munkavállalóval kötött olyan megállapodás, mely szerint a pótlékátalány összegét a munkáltató százalékos mértékben, azonos munkaköröknél, saját szempontjait figyelembe véve határozza meg?

Kérdés: Társaságunk megbízási szerződéses foglalkoztatottjával köthet-e tanulmányi szerződést, vagy ezt csak munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóval teheti meg?

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?

Kérdés: A távolléti díj számításával összefüggő szabályok augusztus 1-jei módosításánál azt olvastam, hogy a bérpótlékokat, illetve a teljesítménybért 6 hónapra visszamenőlegesen kell majd vizsgálni. Korábban a megelőző 6 naptári hónap volt a törvényben. Van a kettő között különbség?

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?

Kérdés: A kft. 6 havi munkaidőkeretben, teljesítménybér-időbér összekapcsolásával foglalkoztatja a dolgozókat. Áttérnének az elszámolási időszakra. Az Mt. 156. §-ának (1) bekezdése az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és órabérrel díjazott munkavállalók esetében eltérést enged a munkabér elszámolásának vonatkozásában, ezért a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés alapján olyan elszámolási módot is alkalmazhat, hogy a havi bérkifizetést a ténylegesen ledolgozott órák alapján lehessen teljesíteni. Ez a fajta megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között alkalmazható az elszámolási időszakra is?