15 talált cikk az eltiltás kifejezésre

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság egyes ügyfelei számára toborzási tevékenység ellátását is vállalja, azzal, hogy (i) az ilyen tevékenység ellátására bejegyzett magán-munkaközvetítőt vesz igénybe alvállalkozóként, (ii) az alvállalkozó igénybevételét lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönző és az ügyfele közötti szolgáltatási szerződés; (iii) a magán-munkaközvetítést végző alvállalkozó és a munkaerő-kölcsönző ügyfele között nincs szerződéses jogviszony. A munkaerő-kölcsönző cég tevékenysége – az erre engedéllyel rendelkező alvállalkozó közvetlen bevonása révén – magán-munkaközvetítésnek minősül-e? Ha igen, milyen jogkövetkezményekkel, illetve szankciókkal jár rá nézve az engedély nélküli munkaerő-közvetítés és mely jogszabályhelyek alapján? Amennyiben a munkaerő-kölcsönző céget törlik a kölcsönzők nyilvántartásából, és három évre eltiltják e tevékenység végzésétől, van-e jogszabályi akadálya annak, hogy az ilyen társaság tagja és/vagy ügyvezetője új munkaerő-kölcsönző vállalkozás alapításával és engedélyeztetésével a jövőben azonos tevékenységet folytasson?

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?

Kérdés: Köthet-e felsőoktatási intézmény óraadási tevékenységre, tanári feladatok ellátására, osztályfőnöki teendőre betéti társasággal vagy kft.-vel, illetve egyéni vállalkozóval szerződést? Megfelel a cégként kötött szerződés az Nftv. VIII. fejezetében foglaltaknak? Vagy ezek a tevékenységek csak munkaviszony, illetve megbízási jogviszony alapján láthatók el (azaz bérszámfejteni kell őket)?

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?

Kérdés: Nemibeteg-gondozás alatt állok, ami miatt jelenleg táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy amikor visszamegyek a munkahelyemre, köteles leszek-e a munkáltatómmal közölni a bajomat? A várható pletykák miatt ez rendkívül kellemetlen lenne számomra.

Kérdés: Milyen jogszabályra lehet hivatkozni, ha törvénysértő módon egy iskolában az intézményvezető-helyettes – régebben igazgatóhelyettes – általa és bárki által megtudható módon adja át minden kollégának, minden hónap elején a kifizetett bérekről szóló jegyzéket?

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?