Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)–(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni. Jelenleg azonban a Köztv. 7. §-ának (1) bekezdése mindössze arról rendelkezik, hogy a cégbíróság nem alkalmazza a Ctv. eltiltás jogkövetkezményét az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel, vagy ilyen szervezet közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Személyiségijog-sértés – négyszemközt

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkahelyemen négyszemközti beszélgetést folytatok egy kollégámmal, és ő azt ellenem felhasználja, pletykákat indít, a beszélgetést telefonon rögzíti, másoknak mutogatja, és nekem ebből kellemetlenségem származik?
Részlet a válaszából: […] ...képest követelheti:– a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;– a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;– azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, továbbá ha foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy a felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll [Mt. 44/A. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Közegészségügyi eltiltás esetén a keresőképtelenség első 15 napjára járó díjazás kötelezettsége

Kérdés: Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás azonban nem terjed ki arra, akitközegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltanak, így táppénz az ilyen személyrészére az eltiltás teljes időtartamára, legfeljebb azonban egy évig jár. Havalaki azonban a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Foglalkozástól eltiltás – mit ellenőrizhet a munkáltató?

Kérdés: Szeretnénk ellenőrizni, hogy egyik munkavállalónk sem áll-e olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely miatt nem láthatná el a munkakörébe tartozó feladatokat. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Mit tegyünk, ha kiderül, hogy valamelyik kolléga olyan foglalkozástól lett eltiltva, amely miatt nem láthatná el jogszerűen a cégnél a munkakörét?
Részlet a válaszából: […] ...– hatóságibizonyítvánnyal igazolja, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörénekrészét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Indokolt eset lehetpéldául, ha a munkáltató tudomást szerez arról, hogy büntetőeljárás van vagyvolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2