Kizárólagos őrizet átvett dolgok esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...vétkességére tekintet nélkül a teljes kártköteles megtéríteni a – jegyzék vagy elismervény ellenében -visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokbanbekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkaszüneti napi munka – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munka­időt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzést a törvény csakkivételes esetekben engedi meg [Mt. 125. § (1) bek.]. Ekkor a munkavállaló amunkaszüneti napra is beosztható rendes munkaidőben történő munkavégzésre; hapedig a törvény szerinti esetek nem állnak fenn, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató felszámolás alá kerül, és amunkaviszonyban álló vagy korábbi munkavállalóinak ki nem fizetett munkabérkövetelése áll fenn, a munkavállalók a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjaszerint hitelezőnek minősülnek. A hitelezőknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Garantált bér és minimálbér a teljesítménybérezésben

Kérdés: Teljesítménybérezést kívánunk bevezetni, ahol azonban a teljesítménybér mellett garantált bért is szeretnénk adni a munkavállalóknak, mivel nem minden esetben csak rajtuk múlik a teljesítmény elérése. Ilyen esetben a garantált bért hogyan kell megállapítani? Mindenképpen ki kell fizetni legalább a minimálbért a munkavállalóknak minden hónapban, vagyis a garantált bérnek és a teljesítménybérnek legalább a minimálbért el kell érnie?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménybér agarantált bérrel együtt minden esetben elérje a minimálbért, vagyis a garantáltbér összegének nem kell havonta (elszámolási időszakonként) változnia (BH 1999...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyravonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havontautólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnálrövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Kárfelelősség – a csomagtartóban hagyott laptop

Kérdés: Munkavállalónk üzleti megbeszélése után ebédelni ment, és a nála lévő laptopot a nyílt utcán, fényes nappal, Budapest VIII. kerületében betette a csomagtartóba. Mikor fél óra múlva visszaért, a csomagtartót feltörték, és elvitték a laptopot. Az autóban más kár nem esett, a többi ajtóhoz nem nyúltak – feltehetően kifigyelték a munkavállaló pakolását. A laptop elismervény és visszaszolgáltatási kötelezettség mellett lett átadva, de a munkavállaló arra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni, hogy az ilyen lopás elháríthatatlan külső ok. Kérdésünk, hogy alapos-e a kifogása?
Részlet a válaszából: […] ...felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló jegyzék (elismervény) ellenében,visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vette át a dolgot,amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szabadság kiadása heti pihenőnap áthelyezése esetén

Kérdés: Munkavállalóinknak a heti pihenőnapját át kívánjuk helyezni egy héttel későbbre, így az első héten 6, a második héten 4 munkanapot dolgoznának. Van olyan munkavállalónk, aki mindkét héten szabadságát tölti, összesen 10 napot. Ilyen esetben az egyes hetekre hogyan kell elszámolni a szabadságokat, kell-e alkalmazni a heti kettőnél több, illetve kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarendre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...egy-egyteljes naptári hétre mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Amennyibenugyanis az első hétre hat szabadságnap kerülne elszámolásra, és a munkavállalóa második héten nem menne szabadságra – vagy éppen fordítva –, akkor ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] ...indoka a közléskor nem állt fenn, azaz nem volt valós,a felmondás jogellenes lesz. A kérdésben vázolt esetben egy adott munkáltatófelszámolása során a munkavállalók munkaviszonyát ténylegesenlétszámcsökkentésre hivatkozva szüntették meg, mivel maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] ...a munkába járással összefüggő költségeit [Mt.153. § (1)–(2) bek.].A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbelielszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy amunkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató annak megtérítése mellett dönt – tehát ekategóriába tartozik.E támogatás adójogi vonzatai, költségként történőelszámolása tekintetében az Szja-tv. 3. számú melléklete V. fejezet 12. pontja,11. számú melléklete IV. fejezet 15. pontja, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
58
59
60
67