Mankópénz

Kérdés: Egy kft. házipénztárosa jogosult-e "mankópénzre"? Ha igen, milyen összegben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köznyelvben mankópénznek nevezett juttatás a munkakörüknél fogva pénzkezeléssel járó feladatokat végző munkavállalókat megillető egyfajta pótlék. Ilyen jogcímen az Mt. nem állapít meg a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettséget. Ezért a kft. házipénztárosa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet az állásfoglalásából: […] A cafeteriát sem a Kjt., sem az Mt. nem szabályozza, ez a kollektív szerződés vagy a munkáltatói belső szabályzat – ideértve az általa egyoldalúan kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható elemekből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 20.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cafeteriajuttatásokat az Szja-tv. béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 23.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 15.

Jutalom városi kitüntetettnek

Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jutalomra nincsenek külön szabályok az Mt.-ben, funkciója alapján azonban a gyakorlat munkabérnek tekinti, hiszen a munkavállaló azt a munkaviszonyra tekintettel, a teljesítése alapján kapja a munkáltatótól. A jutalomra tehát alkalmazni kell a munkabérre vonatkozó munkajogi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Keresetkiegészítés garantált bérminimum esetén

Kérdés: Közalkalmazottak esetében a további végzettségért járó százalékos illetménynövekedést a bértábla szerinti garantált illetményre számoljuk, vagy a garantált bérminimumra (minimálbérre)? Például, a közalkalmazott garantált illetménye nem éri el a garantált bérminimumot, és 5% illetménynövekedésre jogosult. Ebben az esetben a garantált bérminimumhoz képest jár neki további 5%, vagy csak a garantált bérminimumra jogosult, mivel az "elnyeli" a garantált illetményre rárakódó illetménynövekedést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség (képesítés) mellett a kinevezésében feltüntetett további képzettségre, képesítésre is szükség van, és azzal a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 7.

Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. A munka egyenlő értékének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék: