Találati lista:
11 Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben
Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
12 Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények
Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?
13 Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése
Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
14 Pótlékarányosítás részmunkaidős közalkalmazott esetében
Kérdés: Ha a közalkalmazott részmunkaidőben dolgozik, számára illetményén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A pótlékról rendelkező 257/2000. Korm. rendeletben nem találtam erre nézve semmit. Kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, ami az 5. számú mellékletben szerepel, függetlenül attól, hogy valaki például 4, illetve 6 órás?
15 Alacsonyabb bér azonos munkakörben – az egyenlő bánásmód számonkérhetősége
Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
16 Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
17 Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
18 Bérfejlesztésből történő kimaradás
Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
19 Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén
Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
20 Parkolóhelyek elosztása
Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
