Pótlékarányosítás részmunkaidős közalkalmazott esetében

Kérdés: Ha a közalkalmazott részmunkaidőben dolgozik, számára illetményén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A pótlékról rendelkező 257/2000. Korm. rendeletben nem találtam erre nézve semmit. Kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, ami az 5. számú mellékletben szerepel, függetlenül attól, hogy valaki például 4, illetve 6 órás?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek forintban meghatározott összegét az 5. számú melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb bér azonos munkakörben – az egyenlő bánásmód számonkérhetősége

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, ezen belül a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkaidejét munkavégzéssel vagy arra történő készen állással letölteni. Amennyiben – családi vagy egyéb okból – a munkahelyéről a munkaidő leteltét megelőzően szükséges eltávoznia, ehhez a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyét kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya esetében 2. számú mellékletének 5. pontjában határozza meg azt, hogy a takarítók az "A", "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolhatóak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Parkolóhelyek elosztása

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. §). Ennek részletes szabályait az Ebktv. határozza meg. E szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Mankópénz

Kérdés: Egy kft. házipénztárosa jogosult-e "mankópénzre"? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A köznyelvben mankópénznek nevezett juttatás a munkakörüknél fogva pénzkezeléssel járó feladatokat végző munkavállalókat megillető egyfajta pótlék. Ilyen jogcímen az Mt. nem állapít meg a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettséget. Ezért a kft. házipénztárosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, utalvány vagy fizetőeszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] A cafeteriát sem a Kjt., sem az Mt. nem szabályozza, ez a kollektív szerződés vagy a munkáltatói belső szabályzat – ideértve az általa egyoldalúan kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható elemekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
1
2
3
5