Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"

Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 58. §-ának szabálya, miszerint a felek a munkaszerződést (kinevezést) csak közös megegyezéssel módosíthatják, beleértve a közalkalmazott illetményét is. Ugyanakkor alkalmazni kell az Mt. 12. §-át, amely előírja, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 15.

Vasárnapi pótlék kölcsönzött munkavállalóknak

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat belső állományunk mellett; munkavégzésüket az egyenlő bér elve alapján azonos értékűnek tekintjük, ugyanolyan díjazásban részesülnek. Van kollektív szerződésünk, amely szerint vasárnapi pótlék egy munkavállalónak sem jár. A kölcsönzött munkavállalók részére akkor most kell fizetni vasárnapi pótlékot, vagy sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vasárnapi pótlék törvényi szabályaitól (Mt. 140. §) kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet [Mt. 165. §, 277. § (2) bek.], e körben előírhatja azt is, hogy vasárnapi pótlék nem jár a munkavállalónak. A kollektív szerződés munkaviszonyra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.

Közalkalmazottak besorolása – iskolák működtetési feladatait ellátók

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények állami fenntartásba adásából eredően a működtetési feladatot ellátó közalkalmazottak a Kfáftv. 7. §-ának (1) és (6) bekezdése alapján fenntartói döntéstől függően kerültek át az oktatási intézményből az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.

Prémiumelőleg levonása a munkabérből

Kérdés: Fix fizetésért dolgozom, amelyet értékesítési prémium egészít ki. A prémiumot 6 havonta kapjuk úgy, hogy minden időszakban lehet előleget igényelni. Én legutóbb 60 000 Ft prémiumelőleget kértem. A mostani zárásnál viszont a munkáltatóm szerint – mivel nem teljesültek az előírt mutatók – vissza kell fizetnem 36 000 Ft-ot. Jeleztem a vezetőmnek, hogy valami hiba lehet, mert míg a többi osztályon dolgozó, velem azonos tevékenységet végző asszisztensek 100 000 Ft körüli kifizetést kaptak, addig tőlem levonni akarnak, nem is keveset. A munkámat mindig pontosan elvégeztem, hibáról nem tudok, amivel befolyásoltam volna a tervek nem teljesülését. Kérem jogi segítségüket!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből kitűnően a probléma lényege, hogy Önnek kifizettek egy bizonyos összegű prémiumelőleget, majd a teljesítmény értékelésekor az "jött ki" eredményként, hogy az előlegként kifizetett összeg magasabb volt, mint amit prémiumként összesen fizetni kellett volna....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 27.

Egyenlő bánásmód alkalmazása iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztató­nak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető [Mt. 223. § (1) bekezdés.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére

Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésnek két vetülete van. Először is, ha a rehabilitációs ellátásra jogosult megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végez [az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja alapján a munkaviszony is idetartozik], akkor – az Mmtv. 7. §-ának (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 25.

Egyenlő bér elvének változása

Kérdés: Az új Mt. alapján a munkavállalók számára már tényleg nem kell minden esetben biztosítani az egyenlő bér elvét? Mikor élhet majd a munkáltató ezzel a lehetőséggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásávalkapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Munkabérnekminősül az egyenlő bánásmód követelményének alkalmazása során minden, amunkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Mt. szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállalószámára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókrairányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E körbe sorolja atörvény a munkabér összegére és védelmére, továbbá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 21.

Egyenlő értékű munkát végző munkavállalók

Kérdés: A munkáltató megteheti-e azt, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megtartását elkerülendő, nem "teremt" két összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót? A munkavállalókkal ugyanakkor elhiteti, hogy az azonos munkakörben dolgozók egymás munkáját tudják, és adott esetben egymást helyettesíteni képesek. Ha a munkáltató ezt mondja, akkor én hogyan tudhatom meg, hogy vajon a munkatársaimmal egyenlő értékű munkát végzek-e? Jogosult vagyok-e erről és a velem egyenlő értékű munkát végzők béréről információt kérni, vagy a munkáltató a választ megtagadhatja a munkáltató személyiségi jogaira és egyebekre hivatkozva?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kelltartani. Ennek során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére amunkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 2.

SZÉP kártya – differenciálás és dokumentálás

Kérdés: A SZÉP kártyára utalt cafeteria differenciálható-e a dolgozók között, ha igen, milyen alapon és hogyan kell dokumentálni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az Szja-tv. 71. §-a nem írja elő, hogy az egyescafeteria­juttatások – így a SZÉP kártyára utalt összeg – csak egyező mértékbenlennének adhatók a munkavállalóknak. A munkáltató tehát különböző összegűjuttatásokat is adhat. Tekintettel kell azonban lennie az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 19.
1
…
3
4
5