Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló szakszervezeti tagságával összefüggésben a munkáltató alapvetően semleges magatartásra köteles, és nem befolyásolhatja a munkavállalót a szakszervezeti hovatartozásával kapcsolatban. Ennek értelmében egyrészt nem is követelheti, hogy a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatásokat az Szja-tv. béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebtv. 7. § (1) bek.]. A törvény azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bánásmód megsértése próbaidő alatti felmondásnál

Kérdés: Próbaidő alatt teherbe estem. Korrekt akartam lenni a munkáltatómmal, elmondtam neki, de egy hét elteltével, még a próbaidő alatt felmondott nekem. Az egyik kolléganőm mondta, hallotta, hogy azért mondtak fel nekem, mert terhes vagyok. Tudom, hogy próbaidő alatti felmondásnál nem kell indokolni, de nem állok védelem alatt a terhességem miatt? Megtehette ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató próbaidő alatt valóban indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát [Mt 79. § (1) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót felmondási védelem sem illeti meg. Az Mt. értelmében ugyanis a munkáltató csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia [Kjt. 26. § (1) bek.]. A törvény ki is emeli, hogy az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Bérpótlékok készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében van-e különbség a készenléti jellegű munkakörben, illetve a folyamatos megszakítás nélküli munkarendben, de egyben készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott bérpótlékai (vasárnapi pótlék, fizetett ünnepnapi pótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék), pihenőideje, beoszthatósága stb. tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak munkaidejének beosztására és díjazására a Kjt. mellett az Mt. szabályait is alkalmazni kell [Kjt. 2. § (3) bek.] – figyelemmel arra, hogy az Mt. a Kjt. általános háttérjogszabálya. Általános jelleggel igaz, hogy a készenléti jellegű munkakörben és e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Hat hónapon belüli visszavétel a korábbi munkakörbe

Kérdés: Van-e olyan törvény, miszerint ha adott munkakörből munkanélküli lesz valaki, akkor abba a munkakörbe 6 hónapig nem vehetnek fel új dolgozót? Törvényes-e ez alapján a 2015. szeptember 4-én gyermekfelügyelői állásra kiírt pályázat egy speciális általános iskolában akkor, ha egy volt közalkalmazott ebből a munkakörből 2015. június 23-tól jelenleg is munkanélküli, és mivel még a 6 hónapon belül vagyunk, törvényesen elfoglalhatja-e ez a személy a kiírt állást?
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan jogszabályi előírás, amely úgy rendelkezne, hogy ha az adott munkakört betöltő személy álláskeresővé válik, akkor 6 hónapig a volt munkaköre nem tölthető be. (Ezt legfeljebb foglalkoztatási támogatásra a támogatást nyújtó szervvel kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.
1
9
10
11
16