Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállaló munkaviszonya határozatlan idejű. Elsőként szükséges kiemelni, hogy a munkavállaló munkaviszonyát önmagában azért nem lehet megszüntetni, mert gyermek(ek)et vállalt, vagy mert több mint két évvel ezelőtt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya esetében 2. számú mellékletének 5. pontjában határozza meg azt, hogy a takarítók az "A", "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolhatóak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] A béremelés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, így szabadon dönthet annak mértékéről és a jogosultak köréről is. Ugyanakkor döntése nem sértheti a munkajogi alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód elvét. Azaz ha egyes munkavállalók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás egyáltalán nem érinti a munkaviszonyban kapott díjazást; az összefüggés fordított, azaz amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:      

Parkolóhelyek elosztása

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani (Mt. 12. §). Ennek részletes szabályait az Ebktv. határozza meg. E szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
Részlet a válaszából: […] A 395/2015 Korm. rendelet 1. melléklete a segédmunkás munkakör betöltőit A-E fizetési osztályok valamelyikébe lehet besorolni, tehát legfeljebb a felsőfokú szakképesítéseket lehet figyelembe venni. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti munkaköröket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Cafeteria megvonása keresőképtelenség miatt

Kérdés: A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Az egyenlő bánásmód szabályával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Szabadságkiadás – munkáltatói döntés két hétről januárban

Kérdés: Kiadhat-e a munkáltató két hét szabadságot úgy, hogy már januárban meghatározza annak időpontját? A cég valamennyi munkavállalója részére kötelező lenne ekkor a szabadság igénybevétele, viszont néhány szakterületen (pl. ügyfélszolgálat) egy-két kollégának ekkor ügyeletet kellene tartania, rájuk tehát ez az általános szabadságterv nem vonatkozna.
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásáról – a munkavállaló meghallgatása után – a munkáltató jogosult rendelkezni. Összesen hét munkanap szabadság az, amit viszont kötelező a munkavállaló kérése szerinti időpontban kiadni. A szabadság kiadásának időpontját legalább 15 nappal korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatás tipikusan olyan díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak

Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a részmunkaidős foglalkoztatással csak néhány helyen, elszórtan foglalkozik. Míg a régi Mt. még kifejezetten tartalmazta a kérdésre választ adó időarányosság elvét, addig ez az Mt.-ből kimaradt. A választ az Ebktv. rendelkezéseiből kell levezetni. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
1
9
10
11
18