Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszából: […] Csődeljárás elrendelése esetén a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított harminc nap áll a hitelezők rendelkezésére, hogy az adóssal szemben fennálló követelésüket bejelentsék [Csftv. 10. § (2) bek. f) pont]. Ha a követelés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem használja a munkáltatói jogutódlás fogalmát. Ezt a jogintézményt a munkáltató személyében bekövetkezett változásnak nevezi. A munkáltató személyében bekövetkező változás során szükségtelen a munkavállalókkal új munkaszerződés megkötése, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Egyenlő bánásmód alkalmazása iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Iskolaszövetkezeti munkaviszony keretében foglalkoztatok munkavállalókat. Kérdésem, hogy esetükben hogyan kell meghatározni a munkabér mértékét? Nekem is, mint foglalkoztató­nak, alkalmazni kell a diákokra az egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető [Mt. 223. § (1) bekezdés.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Végrehajtás alá vonható kifizetések

Kérdés: A Magyar Honvédségnél dolgozom. Levonható-e gyermektartásdíj a "szerződéshosszabbítás" címén részemre járó kifizetésből, ha a bírósági végzés szerint "a tartásdíj a mindenkori rendszeres nettó jövedelem 20%-a, illetve a mindenkori jövedelem 20%-a"?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetve ha a szolgálati viszony ez előtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján a Hjt.-ben meghatározott kivétellel leszerelési segélyre jogosult [Hjt. 68. § (1) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint külső gyakorlóhelyen a hallgató a szakmai gyakorlat során hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát, tehát ilyen szerződést kell vele kötni. Díjazást – kötelezően – akkor kell fizetni, ha a szakmai gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállalószámára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókrairányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E körbe sorolja atörvény a munkabér összegére és védelmére, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Prémiuméves továbbfoglalkoztatása jogutódlás esetén

Kérdés: Az általános iskola korábbi bérszámfejtője 2009 óta prémiumévek programban van, heti 20 órát dolgozott. Most a fenntartó döntése alapján a településellátó gazdasági szolgálathoz központosítják az összes fenntartott intézmény gazdasági tevékenységét. Átkerülhet-e oda a prémiumévesünk? Az önkormányzat igényelhet-e utána támogatást?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (5) bekezdése szerint "a programban részt vevőfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt.rendelkezéseit – a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- éselőmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató felszámolás alá kerül, és amunkaviszonyban álló vagy korábbi munkavállalóinak ki nem fizetett munkabérkövetelése áll fenn, a munkavállalók a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjaszerint hitelezőnek minősülnek. A hitelezőknek a felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Köztisztviselői cafeteria – milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése sorolja fel azokat acafeteriajuttatásokat, amelyek a köztisztviselőket – a megállapítottkeretösszegen belül – megilletik. A Ktv. által megállapított választhatójuttatások adómentes, illetve kedvezményes adókulccsal adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6