Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint külső gyakorlóhelyen a hallgató a szakmai gyakorlat során hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát, tehát ilyen szerződést kell vele kötni. Díjazást – kötelezően – akkor kell fizetni, ha a szakmai gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállalószámára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókrairányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E körbe sorolja atörvény a munkabér összegére és védelmére, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Prémiuméves továbbfoglalkoztatása jogutódlás esetén

Kérdés: Az általános iskola korábbi bérszámfejtője 2009 óta prémiumévek programban van, heti 20 órát dolgozott. Most a fenntartó döntése alapján a településellátó gazdasági szolgálathoz központosítják az összes fenntartott intézmény gazdasági tevékenységét. Átkerülhet-e oda a prémiumévesünk? Az önkormányzat igényelhet-e utána támogatást?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (5) bekezdése szerint "a programban részt vevőfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt.rendelkezéseit – a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- éselőmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató felszámolás alá kerül, és amunkaviszonyban álló vagy korábbi munkavállalóinak ki nem fizetett munkabérkövetelése áll fenn, a munkavállalók a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjaszerint hitelezőnek minősülnek. A hitelezőknek a felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Köztisztviselői cafeteria – milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése sorolja fel azokat acafeteriajuttatásokat, amelyek a köztisztviselőket – a megállapítottkeretösszegen belül – megilletik. A Ktv. által megállapított választhatójuttatások adómentes, illetve kedvezményes adókulccsal adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy munkáltatójuknál nincs kollektívszerződés, az érintett munkavállaló vonatkozásában valóban nincs lehetőség azMt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményekhez vezető eljáráslefolytatására és szankció kiszabására. Ebben az esetben a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszából: […] A felszámolási eljárás befejezése után, a felszámolómegbízatásának megszűnését követően, a volt felszámolónak valóban nincsen márlehetősége arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből afelszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem derül ki egyértelműen, a válasználalapvetően abból indulunk ki, hogy közalkalmazotti jogviszonyról van szó. Ezttámasztja alá a felmentési idő intézményének említése.A felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban két részrekell bontani. Egyik felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
4
5
6