Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén

Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a munkáltató jogállásának megváltozásáról van szó, a foglalkoztatottak a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülnek, közalkalmazottból munkavállalók lesznek. Az átkerülés kétféleképpen történhet: alapesetben a közalkalmazott választhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a kölcsönszerződés ilyen körülmények között színlelt szerződésnek tekinthető, és mint ilyen semmis [Ptk. 6:92. § (2) bek.], tehát semmilyen körülmények között nem javasoljuk annak megkötését. Emellett az is kiemelendő, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 53. §-a alapján évente 44 munkanap erejéig a munkáltató egyoldalú utasítással is kötelezheti a munkavállalót más munkahelyen történő munkavégzésre, mint amire szerződött. Ez egyaránt lehet belföldön és külföldön. Ezért a jelen esetben külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
Részlet a válaszából: […] A Sztrájktv. rögzíti, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga [1. § (1) bek.]. Amennyiben a sztrájk jogszerű, akkor a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Hallgatói munkaszerződés tartalma

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. Korm. rendelet részletesen tartalmazza. E szerint a hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] A tavalyi év végéig a kérdést a 420/2012. Korm. rendelet szabályozta, mégpedig mind a magán-, mind a közszférára kiterjedő hatállyal. A változás lényege, hogy 2015. január 1-jétől e rendelet helyébe két másik lép: a 350/2014. Korm. rendelet, valamint a 351/2014. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Polgármesterek jogállásának szabályozása – átmeneti joghézag

Kérdés: A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?
Részlet a válaszából: […] A polgármester munkajogi jogállását jelenleg semmi sem szabályozza, tekintve hogy a szóban forgó törvényt még a Mötv. 158. §-ának a) pontja helyezte hatályon kívül a 2014. évi általános önkormányzati választások napjával, de erre a napra nem készült el, így nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.]. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
3
4
5
6