Találati lista:
1. cikk / 53 Munkáltatói jogutódlás és a kollektív szerződés szerinti SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?
2. cikk / 53 Felmondási idő és végkielégítés közvállalatnál – a korábbi munkaviszony lehetséges szerepe
Kérdés: A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál a munkavállaló jelenleg öt év, míg előtte köztulajdonban álló munkáltatónál töltött jogviszonya alapján tizenhét év munkaviszonnyal, azaz a végkielégítés szempontjából mindösszesen huszonkét év munkaviszonnyal rendelkezik, részére munkáltatói felmondás esetén öthavi végkielégítés jár. A felmondási idő tekintetében 2024-ben a munkáltató és a munkavállaló – az Mt. 69. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással – akként módosították a munkaszerződést, hogy a munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló felmondási ideje hat hónap. Tekintettel az Mt. 205. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra, melynek értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható, jogszerű lehet-e a módosítás szerinti hathavi felmondási idő? Vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti (30 + 60 napos) felmondási idő jár a munkavállalónak.
3. cikk / 53 Téves besorolás korrekciója a közegészségügyben
Kérdés: A munkáltató téves besorolásra hivatkozva egyoldalúan csökkentette az egészségügyi dolgozók illetményét annak ellenére, hogy a munkavállalók jelezték, a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, még ha a téves besorolást korrigálják is. Önök szerint az illetmény munkáltató általi csökkentése ilyen esetben jogszerű?
4. cikk / 53 Igazgató helyettesítése szabadsága alatt
Kérdés: A Púétv. 17. §-ában felsorolt egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása (pl. kinevezés, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése) az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor óvodánkban az igazgató akadályoztatása (pl. szabadság, táppénz, továbbképzés) esetén az igazgató helyettesítését a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői helyettesítési rend szerinti igazgatóhelyettes látja el. Jól értjük, hogy ez a jogkör nem terjedhet ki a 17. §-ban felsorolt, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre? Az igazgató szabadsága idején van-e bármilyen, jogszabályoknak megfelelő lehetőség arra, hogy a helyettesítést ellátó igazgatóhelyettes aláírjon például egy kinevezést vagy egy jogviszony-megszüntetést?
5. cikk / 53 Munkavállaló halála – bérkifizetési kérdések
Kérdés: Elhunyt munkavállaló esetén a munkáltatónak kell-e az illetékes önkormányzatot értesítenie a halál tényéről és a ki nem fizetett munkabér összegéről, vagy elegendő, ha az ismert hozzátartozót tájékoztatja részletesen a függőben lévő kifizetésről, és annak a törvényes örökösök számára történő kifizetése részletes feltételeiről, azzal, hogy a munkabér hagyatéki leltárban történő feltüntetéséről gondoskodjanak? Amennyiben a munkáltatónak kell az illetékes önkormányzatot értesítenie, azt milyen jogszabály írja elő? Elegendő-e, ha a jogerős hagyatéki végzés bemutatásáig/megérkezéséig a munkáltató elkülönülten kezeli az elhunyt munkavállaló jogán számfejtett munkabért? Mi történik abban az esetben a ki nem fizetett munkabérrel és kilépőigazolásokkal, ha munkáltató nem kapja meg a hagyatéki végzést?
6. cikk / 53 Egy munkaviszony – több munkáltatóval
Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
7. cikk / 53 Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján
Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
8. cikk / 53 Köznevelési jubileumi jutalom összege
Kérdés: 2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni? Illetve a 2023. október hónapban kifizetésre került jubileumi jutalom esetében is figyelembe kellett volna venni az esélyteremtési illetményrészt?
9. cikk / 53 Téves besorolás következményei egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló iskolaorvosunkat tévesen egy évvel előbb soroltuk át, mint ahogy a 256/2013. Korm. rendelet 7. melléklete szerint szükségszerű lett volna. Jól gondoljuk, hogy amennyiben a hibás besorolás feltárásra került, a jogszabályi előírásnak megfelelő besorolást elvégezzük, a munkavállaló illetményét összességében nem csökkentjük, "helyben topogás" valósul meg, mindaddig, amíg az illetménye el nem éri a jogszerű besorolásnak megfelelő összeget? Továbbá, ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti-e a jogalap nélkül kifizetett összeget? Amennyiben igen, mik a formai követelményei?
10. cikk / 53 Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra
Kérdés: Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?
