Műszakpótlékra jogosultság a gyermekvédelemben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett szabály szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Elszámolás a „túlvett” cafeteriával

Kérdés: A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cafeteriáról a munkáltató alapvetően szabadon dönthet, és szabályzatban meghatározhatja, hogy miként vállal kötelezettséget annak megfizetésére [Mt. 16–17. §]. Amennyiben a munkavállaló az időarányosan járó cafeteriánál többet vesz igénybe, akkor tartalmát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteria-„túlfizetés” – a visszakövetelési lehetőség

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cafeteriáról a munkáltató alapvetően szabadon dönthet, és a munkáltatói szabályzatban meghatározhatja, miként vállal kötelezettséget annak megfizetésére [Mt. 16–17. §]. Amennyiben a munkavállaló az időarányosan részére járó cafeteriánál többet vesz igénybe,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.

Munkáltatói költségek „átterhelhetősége” a munkavállalóra

Kérdés: A munkaszerződésben rögzíthető-e a munkavállaló egyetértésével, hogy „…a próbaidő alatti munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálata díját és a részére kiadott munkaruha ellenértékét a munkáltató levonhatja a kifizetendő munkabérből…”?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja – egyebek mellett – a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. A bírói gyakorlat alapján a munkavállaló azonban előre, általános jelleggel nem járulhat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő – mint önként vállalt túlmunka

Kérdés: Lehetséges-e az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében definiált önként vállalt túlmunka-megállapodást az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén alkalmazni? A munkaidőkereten felüli munkavégzés ténye esetleg a munkaidőkeret zárása előtt, de legkésőbb annak zárásakor lesz ismert. Az Mt. 135. §-a (3) bekezdésének szövegét értelmezve a 300 órán felüli túlmunkát el kell rendelni, tehát már a munkavégzés kezdete előtt a felek tisztában vannak azzal, hogy ezen munkaidő önként vállalt túlmunka lesz. A munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén azonban a rendkívüli munkavégzés ténye lehet, hogy csak utólag, a munkavégzés megtörténtét követően lesz nyilvánvaló. Így a munkaidő nyilvántartása (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka) is csak utólag, akár napokkal később lesz pontos. Értelmezésünk szerint az Mt. 107. §-ának b) pontjában meghatározott munkaidőkereten felüli munkavégzésre csak akkor alkalmazható a túlmunka-megállapodás, ha már az elrendelés időpontjában ismert mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára a teljesítendő munkaóra típusa (rendes munkaidő vagy önként vállalt túlmunka).
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Mt. 109. § (1) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján ezt meghaladóan naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Elektronikus jelenléti ív jóváhagyása

Kérdés: Elektronikus jelenléti ívet vezetünk a szellemi alkalmazottaknak, de több kollégának külföldi a felettese. Helyes-e, hogy csak a dolgozó hagyja jóvá (pipálja le) a jelenléti ívét, a vezetője nem? Mi ennek a munkajogi háttere, előnye és hátránya?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás formáját, csak a kötelező tartalmi elemeit [Mt. 134. §]. Ezért bármilyen, a munkáltató által választott technikai megoldás megvalósítható, ami biztosítja, hogy az adatokat objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető kettős munkaköre

Kérdés: Ügyfelünk ügyvezetője munkaszerződés keretében, heti 40 órás munkaidővel van foglalkoztatva. Emellett heti 5 órában szeretné kivenni a részét a cég egyik fő tevékenységéből is, amely az Ekhotv. hatálya alá esik, ezért az ügyvezető e tevékenység vonatkozásában e törvény alkalmazásával teljesítené a közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Lehetséges-e egy olyan megoldás, hogy a heti 40 órát 35+5-ben felosztjuk? Élve a vezető munkavállalókra vonatkozó, Mt. által biztosított eltéréssel, a heti munkaidő megemelhető-e 45 órára? Vagy egyszerűen csak az Mt. 99. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján 48 órára módosítjuk a heti munkaidőt? Lehet-e ez esetben a kettős munkakört alkalmazni? A szerződés szempontjából elegendő a meglévő munkaszerződést úgy módosítani, hogy jól elkülönítjük benne az ekhós tevékenységet és az arra vonatkozó rendelkezéseket, vagy mindenképpen kellene egy külön munkaszerződés, ami csak az ekhós tevékenységre vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya, hogy a felek a munkaszerződésben kettős munkakört határozzanak meg, amely két, egymástól eltérő feladatcsoportot foglal magában. Ez lehet a kérdés szerinti ügyvezetői és egy szakmai munkakör. Ilyen esetben a munkaszerződés szerinti munkaidő megoszlik a két...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 15.

Készenlét alatti munkavégzés és napi pihenőidő

Kérdés: Karbantartó kollégáink egy műszakos munkarendben 06:40–15:00-ig dolgoznak. 22:00–06:00-ig készenlétben vannak. Jól gondolom, hogy 02.00 előtt nem lehetséges a készenlétben végzett munkavégzés a napi 11 óra pihenőidő megtartásával? Amennyiben valaki készenlét alatt munkát végez, a mi esetünkben például 03:00–05:00 óráig, a pihenőidő a munkavégzés után újraindul? A munkavállaló mikor állhat ismét munkába?
Részlet az állásfoglalásából: […] A napi pihenőidő egybefüggő 11 óra, amelyet a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Mivel egybefüggő pihenőidőt ír elő a törvény, ezt nem szakíthatja meg munkavégzés, rendkívüli munkavégzés sem. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatérés a „GYES”-ről – a minőségi cserével indokolt felmondás

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó kismamát a munkáltató minőségi cserére hivatkozva nem kívánja visszavenni az eredeti pozíciójába. Hivatkozhat-e erre a munkáltató? Amennyiben igen, akkor ez kiskapu lehet-e a jövőben azoknál a munkáltatóknál, akik nem is akarják, hogy visszatérjen dolgozni a kismama, mert a helyén határozatlan idejű munkaszerződéssel már más dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a „minőségi cserét” kifejezetten nem említi, ezt a felmondási indokot azonban a gyakorlat ismeri, és elsődlegesen a munkáltató működéséhez kapcsolódó felmondási okok körébe sorolja. „Minőségi cseréről” akkor beszélhetünk, ha a munkáltató azért mond fel,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 11.

Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kétségtelen, a feleket a szerződés típusának megválasztása során megilleti a szerződési szabadság [Ptk. 6:59. § (1)–(2) bek.], így nem kizárt, hogy egy meghatározott feladat ellátására megbízási jogviszonyt létesítsenek. A szerződési szabadság ugyanakkor nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 11.
1
2
3
4
…
23