193 cikk rendezése:
161. cikk / 193 Közcélú foglalkoztatott – a hozzájárulás visszakövetelhetősége
Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhetik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
162. cikk / 193 Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?
Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
163. cikk / 193 Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?
Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
164. cikk / 193 Felelősség a kifizetett munkabérért
Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?
165. cikk / 193 Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése
Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
166. cikk / 193 Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban
Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
167. cikk / 193 Készpénz – kitiltható a munkahelyről?
Kérdés: A munkavállalóink több esetben arról panaszkodtak, hogy az öltözőszekrényeikből valaki elvitte a magukkal hozott pénzüket. Tettünk ugyan feljelentést, de nem derült ki, hogy ki volt a tettes. A kárfelelősség kiküszöbölése érdekében hoztunk egy olyan vezetői döntést, hogy a munkavállalóknak tilos magukkal hozniuk készpénzt a munkahelyre, illetve ha megteszik, akkor azért a munkáltató felelősséget nem vállal. Egy legutóbbi lopás után mégis kaptunk egy felszólítást az egyik munkavállaló ügyvédjétől, hogy fizessünk meg 25 000 Ft kártérítést a munkavállaló eltűnt tárcája miatt. Jogos ez a követelés?
168. cikk / 193 Horvát munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
169. cikk / 193 Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése
Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
170. cikk / 193 Jövedelempótló járadék és összegének módosítása
Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
