Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye

Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
Részlet a válaszából: […] A munkabér fizetése a foglalkoztatás mellett a munkáltató főkötelezettsége [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.], és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
Részlet a válaszából: […] Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be. Ezen túlmenően – többek között –, amint a kérdésükben írják, az Flt. szerinti álláskeresőnek kell lennie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kárigény érvényesítése a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét – 2016-ben 333 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Határozott idejű munkaszerződések láncolata

Kérdés: Cégünknél egyes kollégákat határozott idejű szerződéssel alkalmazunk, néhányukat évek óta, de a törvényi ötéves felső korlátot tiszteletben tartva. Erre azért van szükségünk, mert ezek a munkatársak olyan megrendelői körnek dolgoznak, akiknél bármikor változhat a megrendelt munka mennyisége, akár évekig kimaradhat a megrendelés, ezért állandó kockázat, hogy alkalmazottaink feleslegessé válnak. Hogyan tudunk úgy munkaszerződést kötni velük, hogy az ebből eredő kockázatokat csökkentsük, de szabályosak maradjunk munkajogi szempontból is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszony leghosszabb időtartama valóban öt év. Ám a törvény azt is előírja, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően

Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Nincs kifejezett törvényi tilalom arra, hogy a munkáltató próbaidő kikötésében állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban nála dolgozott mint kölcsönzött munkavállaló. Ez az eljárás azonban valóban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet [Mt. 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak az Mt. rendelkezései értelmében jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A törvény azt is kimondja, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.
1
14
15
16
23