Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállaló munkaviszonya határozatlan idejű. Elsőként szükséges kiemelni, hogy a munkavállaló munkaviszonyát önmagában azért nem lehet megszüntetni, mert gyermek(ek)et vállalt, vagy mert több mint két évvel ezelőtt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (5)–(9) bekezdése sorolja fel, hogy az Mt. szabályai közül melyek nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszonyra. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó Mt. 63-85. §-ai közül a Kftv. 2. §-a (5) bekezdésének g)-j) pontjai az Mt. 70. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló – a próbaidő tartamától eltekintve – azonnali hatályú felmondással egyoldalúan csak abban az esetben szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkáltató– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaviszony megszüntetése új munkahely kijelölése miatt

Kérdés: Egy vagyonvédelmi cég egyik középvezetője vagyok. A cég egy multiüzemnél alvállalkozó lassan hat éve. Az első perctől kezdve ezen a telephelyen dolgozom. A multiüzem egy új tendert írt ki, amit a munkáltatóm nem nyert el, ezért pár hét múlva a nyertes vagyonvédelmi cég folytathatja a korábban általunk ellátott tevékenységet. A munkaszerződésem szerint a munkáltatóm Magyarország területén bárhol foglalkoztathat, ha úgy adódik. A munkáltató csak az új vagyonvédelmi cég érkezése előtt pár nappal kívánja közölni velem, hogy az ország melyik területére akarnak helyezni. Más városba nem szeretnék menni, ráadásul idős, beteges édesanyám gondozását is én látom el, igaz, erről nincs orvosi igazolásom. A munkáltatóm azt szeretné, hogy én mondjak fel, vagy közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyt, végkielégítésről azonban hallani sem akarnak. Van-e esélyem a végkielégítésre? Amennyiben a közös megegyezést nem írom alá, megszüntethetem-e a munkaviszonyom azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésében kiköthetik, hogy a munkavállaló köteles Magyarország területén bárhol munkát végezni, amennyiben erre a munkáltató utasítja. Ebben az esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan munkahelyen történő munkavégzésre, amely reá nézve aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, ha a megállapodást írásba kell foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést a felek kötelesek írásba foglalni (Mt. 44. §), felmondás is csak írásban közölhető jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Bérpótlék beépítése garantált bérminimumba

Kérdés: Jogszabályt sért-e az a munkáltató, aki a garantált bérminimum megfizetését a pótlék beépítésével kívánja teljesíteni? A pótlékot több éven keresztül kapták a dolgozók, nem új bérelemként jelenik meg a bérben. A pótlék beépítését visszamenőleges hatállyal íratja alá. Ez alatt azt értem, hogy a garantált bérminimum a törvény erejénél fogva érvényes január 1-jétől, a bérpótlék beépítését január közepétől kezdik felajánlani a dolgozóknak, de január 1-i hatállyal.
Részlet a válaszából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg [430/2016. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]; az ilyen munkavállaló munkaszerződése szerinti alapbére ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:      

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló reggel 6 és 10 óra között a beosztás szerinti munkaidőben rendelkezésre állt és munkát végzett, noha utóbb kiderült, hogy mindezt nem munkára képes állapotban tette [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ugyanakkor, az eset szerint 10 óráig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:      

Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye

Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
Részlet a válaszából: […] A munkabér fizetése a foglalkoztatás mellett a munkáltató főkötelezettsége [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.], és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
Részlet a válaszából: […] Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be. Ezen túlmenően – többek között –, amint a kérdésükben írják, az Flt. szerinti álláskeresőnek kell lennie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
14
15
16
24