Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint, ha a megállapodást írásba kell foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést a felek kötelesek írásba foglalni (Mt. 44. §), felmondás is csak írásban közölhető jogszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 20.

Bérpótlék beépítése garantált bérminimumba

Kérdés: Jogszabályt sért-e az a munkáltató, aki a garantált bérminimum megfizetését a pótlék beépítésével kívánja teljesíteni? A pótlékot több éven keresztül kapták a dolgozók, nem új bérelemként jelenik meg a bérben. A pótlék beépítését visszamenőleges hatállyal íratja alá. Ez alatt azt értem, hogy a garantált bérminimum a törvény erejénél fogva érvényes január 1-jétől, a bérpótlék beépítését január közepétől kezdik felajánlani a dolgozóknak, de január 1-i hatállyal.
Részlet az állásfoglalásából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg [430/2016. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]; az ilyen munkavállaló munkaszerződése szerinti alapbére ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:      

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló reggel 6 és 10 óra között a beosztás szerinti munkaidőben rendelkezésre állt és munkát végzett, noha utóbb kiderült, hogy mindezt nem munkára képes állapotban tette [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ugyanakkor, az eset szerint 10 óráig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:      

Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye

Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabér fizetése a foglalkoztatás mellett a munkáltató főkötelezettsége [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt. 155. § (1) bek.], és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be. Ezen túlmenően – többek között –, amint a kérdésükben írják, az Flt. szerinti álláskeresőnek kell lennie,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 9.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a továbbiakban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Kárigény érvényesítése a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét – 2016-ben 333 000...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 10.

Határozott idejű munkaszerződések láncolata

Kérdés: Cégünknél egyes kollégákat határozott idejű szerződéssel alkalmazunk, néhányukat évek óta, de a törvényi ötéves felső korlátot tiszteletben tartva. Erre azért van szükségünk, mert ezek a munkatársak olyan megrendelői körnek dolgoznak, akiknél bármikor változhat a megrendelt munka mennyisége, akár évekig kimaradhat a megrendelés, ezért állandó kockázat, hogy alkalmazottaink feleslegessé válnak. Hogyan tudunk úgy munkaszerződést kötni velük, hogy az ebből eredő kockázatokat csökkentsük, de szabályosak maradjunk munkajogi szempontból is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszony leghosszabb időtartama valóban öt év. Ám a törvény azt is előírja, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 10.
1
…
15
16
17
…
25