Azonnali hatályú felmondás közlése és hatályosulása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban az azonnali hatályú munkavállalói felmondás közöltnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkáltatónak szóban előadja a felmondási szándékát, annak okait, az írott felmondását viszont nem közvetlenül a munkáltatónak (munkáltatói jogkör gyakorlójának) adja át, hanem a munkáltató jelenlétében, annak az irodájában egy íróasztalon elhelyezi? A munkáltató nem fejezi ki sem egyetértését, sem ellenvéleményét a felmondással kapcsolatban, azonban a munkáltató egyik vezetője (aki képviselő ugyan, de függelmi kapcsolatban nem áll a munkavállalóval, és munkáltatói jogkör gyakorlására egyébként sem jogosult) közli, hogy a felmondást nem fogadják el. A munkáltató jelen esetben sem nyilvánít véleményt. Tekinthető-e ez az eset akképp, hogy a felek szóban a munkaviszony folytatásában állapodtak meg? Új munkaszerződés megírására nem került sor. Mi a megítélése annak, ha a munkavállaló a továbbiakban bejárna ugyan a munkahelyére, azonban a munkáltató nem engedi be arra hivatkozással, hogy a munkaviszonya megszűnt? A munkavállaló jogosult-e munkabérre? A munkáltatónak be kell engednie a munkahelyre? Valóban megszűnt a munkaviszony? A munkáltató ugyanakkor elmulasztotta kijelenteni a munkavállalót, valamint az elszámolási kötelezettségét sem teljesítette.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló az azonnali hatályú felmondását a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelenlétében, annak irodájában egy íróasztalon elhelyezi, és ezzel egy időben a megszüntetés szándékáról szóban is beszámol, a megszüntető jognyilatkozat közöltnek tekinthető. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás keresőképtelen betegség idején

Kérdés: Munkavállalónk próbaidő alatt betegszabadságra ment, a keresőképtelensége előreláthatóan hat hétig tart. Megszüntethető-e a munkaviszonya a próbaidő szabályai szerint azonnali hatállyal indoklás nélkül? Hat hét múlva járna le a próbaideje, vagyis ha megvárjuk a keresőképtelenség végét, akkor már próbaidőre hivatkozva nem, csupán felmondási idő mellett szüntethetjük meg a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. A próbaidő alatti megszüntetésnek az sem lehet akadálya, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, vagy esetleg felmondási tilalom, illetve felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkaviszony megszüntetése utasítás megtagadása miatt

Kérdés: 2014-ben határozatlan időre, a cég X. kerületi üzleteit magában foglaló változó munkahelyre kötöttem a munkáltatómmal munkaszerződést. 2015-ben áthelyeztek az egyik üzletből a másikba, amit ekkor az állandó munkavégzés helyeként jelöltek meg. Most ismét áthelyeznének, de nem egyeztem bele, ezért a munkaviszonyomat megszüntetik hó elejétől. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] Ha az Ön munkaszerződése a munkahely tekintetében továbbra is a munkáltató telephelyeit (üzleteit) magában foglaló munkahelyeket tartalmaz, akkor a munkáltató utasítása általános szabály szerint jogszerű. Amennyiben a munkáltatói utasítás jogszerű, és Ön azt megtagadja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
Részlet a válaszából: […] A válaszban azt feltételezzük, hogy a kérdésben említett ügyvezető munkaviszonyban áll a munkáltató gazdasági társasággal. Ha a munkáltató ügyvezetője – annak ellenére, hogy erre többször is figyelmeztették – helyzetével visszaélve, a valóságtól eltérően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Azonnali hatályú felmondás átvételének munkavállalói megtagadása – a következmények

Kérdés: A munkáltatói azonnali hatályú felmondást a munkavállaló nem hajlandó tudomásul venni és aláírni. Mikor léptethetjük ki ilyenkor? Amíg postán kiküldve át nem veszi a levelet, kötelesek vagyunk még foglalkoztatni? Vagy jobban járunk, ha mindig tértivevénnyel, postán kézbesítjük a felmondásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint, a jognyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Azaz a munkavállalónak nincs olyan opciója, hogy elutasítja az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Tizenkét havinál nagyobb összegű távolléti díj határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként fizethetünk-e a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén a munkavállalóinknak magasabb mértékű távolléti díjat az Mt.-ben előírt 12 havi távolléti díjnál?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha a munkavállaló számára tizenkét havi távolléti díjat, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, akkor azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Közft.-ben található kivételekkel az Mt. szabályai alkalmazandók [Közftv. 2. § (1) bek.]. A közfoglalkoztatási jogviszonyra is irányadó az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése, melynek értelmében bármelyik fél megszüntetheti a jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
13
14
15
24