Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek tekintendő – többek között – a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ennek fennállása mindig az adott munkaidőkeret végén állapítható meg, amikor a munkáltató és a munkavállaló elszámolnak egymással; az Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
Részlet a válaszából: […] Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. A munkaidőkeret lejártakor kell egybevetni a munkavállaló ténylegesen teljesített munkaidejét és azt, amire az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtaknak nincs akadálya, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltató megteheti, hogy a heti két pihenőnapot ne szombatra és vasárnapra ossza be, hanem szombat munkanap legyen, és helyette hétköznap legyen egy pihenőnap. A pihenőnapok beosztása szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hallgatói munkaszerződés alapján alkalmazott hallgató díjazásának csak a mértékét határozza meg, mégpedig úgy, hogy előírja, az legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ával egyezzen meg. Az Nft. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Hazautazás költségeinek megtérítése

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel kapcsolatban olyankor is köteles a munkáltató megtéríteni a jegy árának legalább 86%-át, ha a munkavállalónak Pesten van ideiglenes lakcíme, és életvitelszerűen ott is tartózkodik, csak hétvégén utazik az állandó (nem budapesti) lakcímére?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítése szempontjából hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Idénymunka pihenőnapok nélkül

Kérdés: Hathavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló folyamatos munkavégzése napjainak a száma mennyi lehet? Beosztható úgy, hogy 12 nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kap kampánycsúcsmunkák idején, ha a munkaidőkeret tartalma alatt a be nem osztott pihenőnapokat meg fogja kapni akkor, amikor nincs annyi munka? Mezőgazdasági munkára, szárítási és aratási időszakra vonatkozik a kérdés.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amelyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Általában hat nap munkavégzés után kötelező egy pihenőnap beosztása, ám ez alól néhány speciális munkarend kivételt jelent. Idetartozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Behívás – a különös részmunkaidő

Kérdés: A behívásos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók csak és kizárólag munkaidőkeretben foglalkoztathatók? A munkaszerződésben a napi óraszámot kell beírni, amire előre láthatólag szeretném behívni, vagy lehetséges azt írni, hogy napi maximum hat órára van behívási kötelezettsége, illetve munkaidőkeretben a havi óraszámot, amit le szeretnék dolgoztatni? Bejelentésnél a T1041-es nyomtatványon a heti óraszám rovatban mit kell szerepeltetni? Például napi négyórás munkaszerződés esetén az adott hónap első hetében két napot dolgozik, a második héten nem dolgozik, a hónap harmadik hetében nem dolgozik, a negyedik héten öt napot dolgozik. Mi lesz a munkavállalónál a bejelentésen a heti óraszáma? Ha módosul a keret, a T1041-es nyomtatványon módosítani kell?
Részlet a válaszából: […] A behíváson alapuló munkavégzés a részmunkaidő egyik sajátos esete, amikor a munkaidő mértéke a napi hat órát nem haladja meg. A törvény szerint ebben az atipikus munkajogviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Rendszeres váltakozás a műszakpótlékra való jogosultságnál

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
20
21
22
32