Találati lista:
211. cikk / 354 Pihenőidő-minimum
Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
212. cikk / 354 Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"
Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
213. cikk / 354 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
214. cikk / 354 Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
215. cikk / 354 Időarányos munkabér számítása fizetett ünnep mellett
Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?
216. cikk / 354 Fizetett ünnep általános munkarendben
Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?
217. cikk / 354 Munkaidő nyilvántartása munkaidőkeretben
Kérdés: Cégünknél 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását havonta hogyan kell leadni a külsős könyvelő részére, ha a havi munkabér nem változik, de a munkaidő kevesebb – illetve több – lesz a 4 hónapos munkaidőkeretnek megfelelően? Például ha januártól áprilisig tart a munkaidőkeret, havi szinten a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell nyilvántartani (ami majd természetesen kiegyenlítődik a munkaidőkeret végére), vagy a napi 8 órát kell szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban?
218. cikk / 354 Rendkívüli munkavégzés elrendelése munkaszüneti napra
Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló részére munkaszüneti napra csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el rendkívüli munkaidő? Álláspontom szerint az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére munkaszüneti napra rendes munkaidő nem rendelhető el; rendkívüli munkaidő pedig csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el.
219. cikk / 354 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
220. cikk / 354 "Fizetett ünnep" elszámolása
Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
