Találati lista:
61. cikk / 91 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
62. cikk / 91 Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak
Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
63. cikk / 91 Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése
Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
64. cikk / 91 Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő
Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
65. cikk / 91 Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval
Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
66. cikk / 91 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva
Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
67. cikk / 91 Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása
Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
68. cikk / 91 Munkavállaló szívrohama vezetés közben – a hozzátartozói kárigény
Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk, és néhány héttel ezelőtt az egyik munkavállalónk rosszul lett, miközben az árut szállította. A rosszullét miatt lehajtott az útról, és összetörte a teherautót, valamint ő maga is súlyosan megsérült. Az orvosi szakvélemény alapján kiderült, hogy kisebb szívrohama volt, és emiatt elvesztette az irányítást a jármű felett. A korábbi orvosi alkalmassági vizsgálatok során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a munkavállalónak bármilyen egészségügyi problémája lenne. A munkáltató ilyen esetben felel a munkavállalót a balesettel összefüggésben ért károkért?
69. cikk / 91 Munkabérre való jogosultság – az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között
Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
70. cikk / 91 Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak
Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
