Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az érintett szabadságának kiadásával kapcsolatban a Kit. 129. §-ának (15) bekezdése az irányadó, mely rögzíti, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha egy egész héten át nem dolgozik, vagy héten átívelő szabadságot vesz igénybe? A kormánytisztviselő szerdától péntekig végez munkát. Amennyiben ő csütörtöktől péntekig lenne szabadságon, ki kell vennie a hétfői, keddi és szerdai napot? Vagy ha szerdától szerdáig szeretne, akkor a hétfői, keddi, csütörtöki és pénteki napot? Jelenleg a kormánytisztviselő részmunkaidőben heti 20 órát dolgozik a fentieknek megfelelően, tömbösítve szerdán, csütörtökön és pénteken.
Részlet a válaszából: […] ...kell szabadságot kiadni, amikor be van osztva munkavégzésre, hanem a hétfőre és a keddre is. Amennyiben a kormánytisztviselő az adott héten nem minden beosztással érintett napján van szabadságon, akkor csak az érintett napokra kell szabadságot kiadni részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokat gyakorlatilag nem tartalmaz, azok vonatkozásában az Mt. szabályai szinte maradéktalanul irányadók [Kjt. 59. §]. Ebből következően a közalkalmazotti jogviszonyban sincs rugalmas munkaidő. A munkáltató a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés: Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelytől a munkáltató egyoldalúan mégis eltérjen. A kiküldetés hatályos szabályait az Mt. 53. §-a tartalmazza, amely irányadó a Kjt. és az Eszjtv. hatálya alatt is.A hatályos Mt. szerint a kiküldetés – továbbá általában a munkaszerződéstől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Költségtérítés – nem átutazásra használt helyi bérlet

Kérdés: Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, akkor jogosult vagyok a bérlettérítés 86%-ára? Munkaadóm szerint nem.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címke:

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés: Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően bemutatott oklevélből egyértelműen ki kell derülnie, hogy milyen szintű végzettséget, szakképesítést igazol, és az az adott munkakörnél figyelembe vehető-e.A kérdésben szereplő példából kiindulva: kétségtelen, hogy az MKKR. 4. szintjéhez tartoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Gyermekorvos-asszisztens besorolása

Kérdés: Házi gyermekorvos mellett, önkormányzat által foglalkoztatott gyermekorvos-asszisztens OKJ 61 4321012 1008 azonosító számú csecsemő- és gyermekápoló szakképesítéssel melyik fizetési osztályba sorolható?
Részlet a válaszából: […] ...pontok, (3) bek.].Megjegyezzük, hogy 2020. február 15-től új OKJ-s képzés indítására nincs mód, az új szakképzési törvény alapján kiadott szakmajegyzéken szereplő szakképesítések szerezhetők meg.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] ...a kormány által meghatározott rendben képzettségi, illetve munkaköri pótlékot állapítson meg. Noha elviekben a munkaköri pótlék címén adott illetménypótlék fogalmába beleilleszthető lenne a kérdésben felvetett közterület-felügyelői pótlék, a Kttv. 226. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:      

Szabálytalan munkavégzés instabil eszközzel

Kérdés: Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania; az a körülmény, hogy a munkáltató egy nem tökéletes állapotú munkaeszközt adott a munkavállalónak, a helyismerettel nem rendelkező, az adott munkaterületen első alkalommal munkát végző alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ügyvezető kártérítési felelőssége

Kérdés: Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
Részlet a válaszából: […] ...(főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába (11.) kell sorolni, függetlenül attól, hogy egyébként aktuálisan ebben az időpontban az adott besorolási fokozat melyik – utolsó, első vagy valamely köztes – fizetési fokozatában van. Éppen ezért, ha az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
74
75
76
366