Találati lista:
361. cikk / 3660 Mezőőrök munkaidő-beosztása és díjazása
Kérdés: Cégünknél a mezőőröket a számfejtő rendszerben általános munkarend szerint vitték fel, de összevissza járnak dolgozni. Szombat, vasárnap, reggel, este. A 18-tól 6 óráig tartó időszakra bérpótlékot kapnak. A mezőőri szabályzatban viszont az szerepel, hogy megszakítás nélküli rendben kell dolgozniuk, így a vezetőnk szerint nem jár nekik pótlék. Jogszabály szerint mi lehet a munkarendjük, és jár-e nekik bérpótlék?
362. cikk / 3660 Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
363. cikk / 3660 Hazautazás költségtérítése EGT-n kívüli államból
Kérdés: Kötelesek vagyunk kifizetni a repülőjegy árát hazautazási költségtérítésként, ha a munkavállalónak Brazíliában van a lakóhelye? Vagy csak egy részét az utazásnak, ami Európán belül van, mert Budapestről elmegy Madridba repülővel, és utána száll át a brazil járatra. Belső szabályzatunk szerint csak EGT-államban lévő lakóhelyre fizetünk hazautazást.
364. cikk / 3660 Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás
Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
365. cikk / 3660 Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a téesznél eltöltött munkaviszony
Kérdés: Szociális intézetünkben (Kjt. hatálya alatt) 2008. 12. 31-ével, áthelyezéssel átvett dolgozónk besorolásakor, a jubileumi jutalom meghatározásánál egy mgtsz-nél töltött idő (1980. 06. 25. – 1992. 02. 24.), 11 év, 8 hó beszámításra került. Módosítható-e a téves adat áthelyezés esetén, mivel jelenleg ez alapján jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra? Kifizethető-e vagy utólag felülírható-e a dátum?
366. cikk / 3660 Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
367. cikk / 3660 Köztisztviselői besorolás – a „passzív jogú táppénz” tartama
Kérdés: 2025-ben új belépő köztisztviselő besorolásánál a 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. közötti időszakra kapott passzív jogú táppénz időtartama figyelembe vehető-e? A tb-igazolvány alapján a passzív jogú táppénz előzménye az volt, hogy a munkáltatónál 2005. és 2006. július 27-ig állt fenn a jogviszony, ezen belül 2005. szeptember 10. és 2006. június 2. közötti időszakban üzemi baleseti táppénzben részesült, majd az egészségbiztosítási pénztártól 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között passzív jogú táppénzellátásban részesült. 2006. június 6. napján egy nap fizetés nélküli szabadság idejére szünetelt a biztosítása.
368. cikk / 3660 Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
369. cikk / 3660 Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
370. cikk / 3660 Mosdóhasználat munkaidőben
Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató, hogy csak munkaközi szünetben és annak terhére lehet igénybe venni a mosdókat? A mosdóhasználat ideje levonható a munkaidőből?
