3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?

Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?

Kérdés: Tudomásunk szerint a versenytilalmi megállapodás több dologra is vonatkozhat: új munkaviszony létesítésének a korlátozására, ügyfelek elcsábításának a tilalmára, és a munkáltató jó hírnevének megsértésének tilalmára. Az Mt. 228. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint a 228. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet, azonban a második mondata szerint az ellenérték meghatározásakor arra kell tekintettel lenni, hogy milyen mértékben akadályozza a megállapodás a munkavállalót új munkaviszony létesítésében. Amennyiben nem a munkaviszony létesítésének korlátozása (munkaviszony megszűnését követő versenytilalom) a célja a versenytilalmi megállapodásnak, meg lehet-e kötni a megállapodást megfelelő ellenérték kikötése nélkül?

Kérdés: A magán-munkaerőközvetítői tevékenységre vonatkozó 118/2001. Korm. rendelet értelmezése során felmerülő kérdéseinkkel kapcsolatban szeretnénk iránymutatást kérni! Végezhet-e magán-munkaerőközvetítési tevékenységet Magyarországra EGT-tagállamon kívüli (pl. egyesült államokbeli) toborzó cég közvetlenül, azaz EGT-n belüli entitás nélkül? Amennyiben álláspontjuk nemleges lenne, kérjük iránymutatásukat arra vonatkozóan, hogy elégséges-e egy EGT-tagállamban entitással rendelkeznie a toborzó cégnek, vagy annak kifejezetten előfeltétele a magyar entitás alapítása. Amennyiben szükség van magyar entitás felállítására, ahhoz igénybe vehető-e székhelyszolgáltató? Ha viszont álláspontjuk szerint nem előfeltétele a magán-munkaerőközvetítési tevékenységnek magyar entitás alapítása, a toborzó cég hogyan, mely kormányhivatal részére tud eleget tenni a 118/2001. Korm. rendelet 13. §-ában foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének (mely a telephely szerint illetékes kormányhivatalt jelöli meg)? A toborzó cég (fizikai) irodahelyiségének szükségszerűen Magyarországon kell-e lennie, vagy van arra lehetőség, hogy az egy Magyarországon kívüli EGT-tagállamban vagy akár az EGT-n kívül legyen?

Kérdés: A munkavállaló a munkaviszonyában hétfőtől péntekig napi négy órában dolgozik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) mellett a munkahelyén. Szombat–vasárnap dolgozhat-e egyszerűsített foglalkoztatásban további napi négy-négy órát egy másik munkáltatónál, szintén nem az otthonában? A Szoctv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A megfogalmazásban napi maximális munkaidő szerepel, nem pedig heti 20 óra, ezért merült fel, hogy lehetséges lenne a hétvégi egyszerűsített foglalkoztatás is.

Kérdés: Magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizethető-e végkielégítés, illetve bármilyen más jogcímen jutalom, rendkívüli juttatás? Amennyiben igen, vonatkozik-e annak mértékére valamilyen korlát, például a Kjt. 77. §-ának (3) bekezdése szerint?

Kérdés: Gimnáziumunkba jelentkezett egy egyetemi hallgató, akinek a tanári diploma megszerzéséig még kettő éve van hátra, tehát utolsó előtti éves. Informatikát és spanyol nyelvet tanítana nálunk. Az iskolaigazgató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt szeretne létesíteni vele. A Púétv. rendelkezése alapján 2024. május 31. napja után – néhány kivétellel – csak az esküt tett pedagógusok taníthatnak (még óraadó tanárként is megbízási szerződéssel). Ha jól értelmeztem, a kivételek közé tartozik a nyelvoktatás, de az informatika tantárgyban már nem vagyok biztos. Alkalmazhatjuk-e köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében az egyetemi hallgatót? Milyen lehetőség van most egy utolsó előtti éves egyetemi hallgató foglalkoztatására?

Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?