Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság – töredéknap kiadása munkaidőkeret alkalmazásának megszűnésekor

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?
Részlet a válaszából: […] ...tételes szabály arra, hogy a munkavállaló fennmaradó szabadságát hogyan kell kiadni és elszámolni, ha megszűnik a munkaidőkeret, és nincs annyi munkaórányi szabadsága, mint amennyi a napi munkaideje. Amennyiben a munkaidőkeret nem folytatódik, a szabadságot ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Pedagógus továbbképzése és előresorolása

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a vonatkozó jogszabályi előírást kell alkalmazni. Tehát az átsorolásról kiadott – és a közalkalmazott által elfogadott – kinevezésmódosítás érvénytelen, a közalkalmazott tényleges besorolása az Nkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] ...pszichológus-tanácsadás iskolapszichológia szakirányon; pedagógiai szakpszichológus; óvoda- és iskola-szakpszichológus; vagy tanácsadó szakpszichológus végzettség. Az egyetemi pszichológusvégzettség tehát önmagában nem elég. Egy könnyítő szabályt tartalmaz az Nkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaszerződés-kötés a korábbi munkaviszony megszűntét követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk hétéves határozatlan idejű munkaviszony után felmondott cégünknél tavaly szeptemberben. Munkavállalói felmondás szabályai szerint elszámoltunk vele. Most januárban jelezte, hogy visszajönne dolgozni. Mi éppen tudnánk foglalkoztatni korábbi munkakörében, de bizonytalan ideig. Határozott idejű szerződéssel felvehetjük-e? Ha pedig mégis határozatlan idejű szerződéssel vennénk vissza, akkor van-e jelentősége, illetve kockázata egy esetleges felmondás esetén a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából, hogy ő korábban több mint hét évig dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...felmondással kerülne megszüntetésre, a felmondási idő és végkielégítés szempontjából az új munkaviszony kezdete lesz irány­adó. A korábbi munkaviszony kapcsán ugyanis a felek egymással elszámoltak, és a két munkaviszony között több hónap el is telt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...beosztás szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont]. Ez a korlátozás azonban csak az adott munkaviszony tekintetében értelmezendő, esetünkben a munkavállaló meglévő napi nyolcórás munka­időre létrejött munkaviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Csecsemőgondozási díjra jogosultság megváltozott feltételei

Kérdés: Könyvelőként munkaviszonyban dolgozom egy cégnél, de emellett egy szakmai folyóiratnak megbízási szerződéssel rendszeresen publikálok. Jelenleg nyolc hónapos terhes vagyok. Azzal tisztában vagyok, hogy TGYÁS-ra akkor leszek jogosult, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek. Viszont a publikálást nem szeretném feladni. Azt hallottam azonban, hogy a TGYÁS szabályai megváltoztak 2015. január 1-jével, és nem kapok TGYÁST-t, ha a szerzői tevékenységemet fenntartom. Valóban fel kell adjam ezt a tevékenységemet is, hogy az ellátásra jogosult legyek, vagy elég, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban végzett tevékenység díjazása mellett a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíj is, de a jogalkotó ezen kivételeket megszüntette, így a csecsemőgondozási díjra való jogosultság csak akkor jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...– elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)–(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak – adott esetekben – akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet alatti munkavégzés esetén az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadságra jogosító idő számítása – a keresőképtelenséggel kapcsolatos változás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg, még tavaly december 17-én vált keresőképtelenné. Ez már a sokadik betegsége, így a 30 nap keresőképtelensége már korábban összegyűlt. Hogyan kell számítani a munkavállaló szabadságát? A keresőképtelensége teljes ideje szabadságra jogosító idő?
Részlet a válaszából: […] ...csak a 2014. évi szabadságát befolyásolja, vagyis a december 17. és december 31. közötti napok – figyelemmel a 30 napot meghaladó keresőképtelenségére – nem jogosítják 2014-ben szabadságra. A 2015. évi szabadságra jogosító idejét viszont ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Keresőképtelenség és a szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló keresőképtelensége áthúzódik a két naptári év között, úgy a két évre eső keresőképtelenség időtartama külön, az adott évre irányadó szabályok alapján ítélendő meg. A kérdés szerinti esetben ez azt jelenti, hogy ha a kérdés szerint a 2014. év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.
1
223
224
225
358