Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldön. Ezért a jelen esetben külön munkaszerződés-módosítás (azaz a munkavállaló beleegyezése) nem szükséges. A 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén – az egyébként irányadó tájékoztatási kötelezettségen túlmenően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] ...szervet – tájékoztatják [Mt. 78. § (2) bek.]. A törvény értelmében a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik [Mt. 25. § (3) bek.]. Tehát ebben az esetben is az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
Részlet a válaszából: […] ...alapján biztosít valamely díjazást, amelynek feltételeit – lévén nem kötelező, hanem "adható" juttatásról van szó – szabadon alakíthatja ki. E körben pedig úgy is rendelkezhet, hogy a juttatásra nem jogosult a vétkes kötelezettségszegést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Italkimérés üzemeltetése

Kérdés: Söröző-borozó italkimérés üzemeltetéséhez a cégünk ügyvezetőjének közgazdasági érettségi, mérlegképes könyvelői és munkavállalási-tanácsadói végzettsége van. Ez elegendő-e az italkimérés üzemeltetéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedésre feljogosított, felelős személynek. Az elfogadható szakképesítések: vendéglátás-szervező, vendéglős, vendéglátó eladó, pincér, étkezdés, gyorséttermi és ételeladó vagy mixer. Tehát nem feltétlenül az ügyvezetőnek kell ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címke:

Felmondási idő alatti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazását igényelheti. Az általános szabály szerint követelheti átalány-kártérítésként a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felelősség gázolásos baleset esetén

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is, azzal, hogy a sérelemdíj iránti igény elbírálása során az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak [Mt. 9. § (1) bek.]. Ebből következően, ha a személyiségi jog sérelmére a munkaviszonnyal összefüggésben kerül sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkavállaló munkakörében a munkáltatónál dolgozó hasonló besorolású és korú munkavállalók átlagos havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] ...Csak a munkaköri feladatok és az azokra fordítandó idő részletes ismeretében lehet tehát azt eldönteni, hogy az uszodagépész munkakör az adott munkáltatónál készenléti jellegű-e, vagy sem. Amennyiben a munkakör készenléti jellegűnek minősül, a teljes napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Hallgatói munkaszerződés tartalma

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van, akkor azt is.Javasoljuk, hogy tisztázzák a helyzetet a munkavállalóval, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
199
200
201
358