3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?