Kötelező felmentés helyett közös megegyezés
Kérdés
31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. november 7-én (140. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2763
[…] alkalmatlanság esetében ugyanis a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége a felmentés vagy más jogviszony-megszüntetési jogcím esetleges alkalmazása tekintetében. Annak megállapítása azonban a körülmények részletes ismeretét és vizsgálatát igényelné, hogy a munkáltató ténylegesen megtévesztette-e Önt, amikor a kötelező felmentés helyett aláírták a valószínűsíthetően a közös megegyezésről szóló megállapodást tartalmazó közszolgálatijogviszony-megszüntetést. Munkáltatója megítélésünk szerint a fentebb említett felmentési kötelezettsége miatt a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére ajánlatot sem tehetett volna.A Kttv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá. A kérdése alapján felmerülhet a munkáltató által okozott tévedés és a jogellenes fenyegetés. Amint írja kérdésében, a megállapodást kényszerűségből írta alá.A Kttv. 25. §-ának (7) bekezdése alapján a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Ez utóbbi alapján megállapítható, hogy a megtámadási határidő akkor is eltelt a jogviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozat megtételét követő 6 hónap lejártával, ha Ön csak ezt követően ismerte fel a tévedését. Sajnos jelen esetben már három év eltelt a jogviszony megszüntetése után, ezért a megtámadás joga már nem gyakorolható.A […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. november 7-én (140. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2763
[…] alkalmatlanság esetében ugyanis a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége a felmentés vagy más jogviszony-megszüntetési jogcím esetleges alkalmazása tekintetében. Annak megállapítása azonban a körülmények részletes ismeretét és vizsgálatát igényelné, hogy a munkáltató ténylegesen megtévesztette-e Önt, amikor a kötelező felmentés helyett aláírták a valószínűsíthetően a közös megegyezésről szóló megállapodást tartalmazó közszolgálatijogviszony-megszüntetést. Munkáltatója megítélésünk szerint a fentebb említett felmentési kötelezettsége miatt a jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére ajánlatot sem tehetett volna.A Kttv. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá. A kérdése alapján felmerülhet a munkáltató által okozott tévedés és a jogellenes fenyegetés. Amint írja kérdésében, a megállapodást kényszerűségből írta alá.A Kttv. 25. §-ának (7) bekezdése alapján a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Ez utóbbi alapján megállapítható, hogy a megtámadási határidő akkor is eltelt a jogviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozat megtételét követő 6 hónap lejártával, ha Ön csak ezt követően ismerte fel a tévedését. Sajnos jelen esetben már három év eltelt a jogviszony megszüntetése után, ezért a megtámadás joga már nem gyakorolható.A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
