Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz
Kérdés
Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. július 19-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltató másfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja-e, esetleg kötelezi a munkavállalót, mutasson fel az érintett önkormányzat által kibocsátott igazolást arról, hogy a települést valóban érintette az árvíz. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ért az Mt. ez esetben akadályoztatáson: szűken véve csak azt, ha a munkavállaló próbálkozása ellenére képtelen volt elmenni a munkavégzés helyére, vagy azt is, hogy ha az árvíz elleni védekezésben vett részt? Az árvíz elleni védekezés másként minősül-e, ha a munkavállaló saját vagy rokonai lakóháza, illetve az általa lakott település egyéb házainak védelme érdekében jár el, illetőleg akkor, ha egy idegen helyre keveredve önzetlen emberbaráti segítségnyújtásban vesz részt? Mindezekre a kérdésekre csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével, egyedileg lehet választ adni. Bizonyos, hogy ha a munkavállaló a töltés megerősítésében vett részt önkéntes munkában, még nem mentesíti az alól, hogy a munkáltatója felé az együttműködési kötelezettségét teljesítse, tehát – ha lehetősége van rá - jelezze, nem megy be a munkahelyére, vagy a munkáltatótól utasítást, esetleg szabadságot kérjen. Ha a munkavállalónak lenne lehetősége a munka felvételére, akkor a munkáltató erre utasítást adhat. A munkavállalónak ugyanakkor nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy házát, rokonai javait, vagy a települést, ahol él, saját munkájával is védelmezze akkor is, ha közvetlen életveszély nem áll fenn. Mindezen szabályok alapján általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a jog vis maior esetében – kizárólag Szerkesztőségünk értelmezése szerint – annak elhárítását fontosabbnak tekinti, mint a munkáltató gazdasági érdekét, hiszen a munkajogi szabályok is védik a munkavállalót, aki a vis maior elhárításában vesz részt, még ha ez a tevékenysége munkavállalói kötelezettségeivel összeütközésbe kerül is. Ilyen esetben tehát általában igazolt távollétről beszélhetünk. Ami a munkából való távollét díjazásának kérdését illeti: az Mt. 151. § (2) bekezdése nem sorolja fel az Mt. 107. § g) pontját a távolléti díjjal fizetett igazolt távollétek között, tehát vis maior esetében - munkavégzés hiányában – a munkavállalónak nem jár munkabér sem. A vis maior miatt […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. július 19-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] származó kötelezettségeinek teljesítésében. A munkáltató másfelől szabadon mérlegelhet, hogy ezt a nyilatkozatot elfogadja-e, esetleg kötelezi a munkavállalót, mutasson fel az érintett önkormányzat által kibocsátott igazolást arról, hogy a települést valóban érintette az árvíz. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ért az Mt. ez esetben akadályoztatáson: szűken véve csak azt, ha a munkavállaló próbálkozása ellenére képtelen volt elmenni a munkavégzés helyére, vagy azt is, hogy ha az árvíz elleni védekezésben vett részt? Az árvíz elleni védekezés másként minősül-e, ha a munkavállaló saját vagy rokonai lakóháza, illetve az általa lakott település egyéb házainak védelme érdekében jár el, illetőleg akkor, ha egy idegen helyre keveredve önzetlen emberbaráti segítségnyújtásban vesz részt? Mindezekre a kérdésekre csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével, egyedileg lehet választ adni. Bizonyos, hogy ha a munkavállaló a töltés megerősítésében vett részt önkéntes munkában, még nem mentesíti az alól, hogy a munkáltatója felé az együttműködési kötelezettségét teljesítse, tehát – ha lehetősége van rá - jelezze, nem megy be a munkahelyére, vagy a munkáltatótól utasítást, esetleg szabadságot kérjen. Ha a munkavállalónak lenne lehetősége a munka felvételére, akkor a munkáltató erre utasítást adhat. A munkavállalónak ugyanakkor nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy házát, rokonai javait, vagy a települést, ahol él, saját munkájával is védelmezze akkor is, ha közvetlen életveszély nem áll fenn. Mindezen szabályok alapján általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a jog vis maior esetében – kizárólag Szerkesztőségünk értelmezése szerint – annak elhárítását fontosabbnak tekinti, mint a munkáltató gazdasági érdekét, hiszen a munkajogi szabályok is védik a munkavállalót, aki a vis maior elhárításában vesz részt, még ha ez a tevékenysége munkavállalói kötelezettségeivel összeütközésbe kerül is. Ilyen esetben tehát általában igazolt távollétről beszélhetünk. Ami a munkából való távollét díjazásának kérdését illeti: az Mt. 151. § (2) bekezdése nem sorolja fel az Mt. 107. § g) pontját a távolléti díjjal fizetett igazolt távollétek között, tehát vis maior esetében - munkavégzés hiányában – a munkavállalónak nem jár munkabér sem. A vis maior miatt […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
