90 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] megbízással és annak visszavonásával kapcsolatos munkáltatói jogkört a) a tankerületi központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény igazgatója vonatkozásában a tankerületi igazgató javaslatára a köznevelésért felelős miniszter, b) a települési, valamint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény igazgatója tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott személy vagy testület, c) az a)–b) pontba nem tartozó esetekben köznevelésért felelős miniszter egyetértésével a köznevelési intézmény fenntartója gyakorolja. A b) pontban említettekhez kapcsolódva a Mötv. 41. §-ának (6) és (7) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet alapíthat, illetve, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete – amennyiben törvény kivételt nem tesz – kinevezi az intézmény vezetőjét.[…]

Részlet a válaszából: […] személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben. Az előző felsorolás szerinti munkáltató a rendelet melléklete szerinti utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, az előző felsorolás szerinti munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni [38/2024. Korm. rendelet 7. § (1)–(2) bek.]. A szabályozásból – különösen a részidők összeszámítására vonatkozó előírásból – álláspontunk szerint az következik, hogy a jogosultnak a tárgyév március 31. napját közvetlenül megelőző 365 napban (ami nem azonos egy évvel, szökőév esetén 1 nap eltérés van a két érték között) a rendeletben felsorolt munkáltatóknál folyamatosan munkaviszonyban (helyesen: a felsorolt foglalkoztatási jogviszonyok valamelyikében) kell állnia. A szabályozás lényege tehát az, hogy meg kell vizsgálni, a tárgyév március 31-én igaz-e, hogy a megelőző 365 nap mindegyikén jogosító foglalkoztatási jogviszonyban állt-e az érintett. Ha igen, akkor a foglalkoztató kiadja részére az utazási igazolványt, ha nem, akkor nem. Ez az új belépők kérdését is megoldja, hiszen, ha a) 2024. március 31-én a rendeletben felsorolt[…]

Részlet a válaszából: […] célból is – létesíthető határozott időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával. Tehát önkormányzati fenntartású óvoda Önt csak abban az esetben alkalmazhatja határozott időre, ha valamely tartósan távol lévő kolléga helyére vették fel. Egyébként Önnel is határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni, függetlenül attól, hogy nyugdíjjogosultsága fennáll.A kérdés másik oldala, hogy a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy milyen feltételekkel jogosult a nyugdíjra. A Tny. 83/C. §-a szerint annak a személynek kell a már megállapított öregségi nyugdíja folyósítását szüneteltetni, aki költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll. E szabály alól azonban kormányrendelet kivételt tehet. A 38/2024. Korm. rendelet 73/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony köznevelési intézményben[…]

Részlet a válaszából: […] tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése szerint a főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.Figyelemmel arra, hogy a Kttv. 246. §-a értelmében a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a Kttv. X. fejezetében [ld. Kttv. 246–257. §] foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni, továbbá ahol a Kttv. „köztisztviselőt” említ, azon a X. fejezet alkalmazásában „jegyzőt” kell érteni, álláspontunk szerint a jegyző személyi illetménye esetében is irányadóak a Kttv. 235. §-ában rögzített további feltételek. Ennek megfelelően a személyi illetmény csak a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó jegyző részére állapítható meg, mégpedig a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra. Ezen túlmenően a határozott időre megállapított havi személyi illetmény ebben az esetben sem haladhatja meg a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A jegyző közszolgálati jogviszonya tekintetében ugyanis a Kttv. 246. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket[…]

Részlet a válaszából: […] kérdéses esetben a Púétv. által szabályozott köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság tekintetében a törvény hatálybalépése előtt keletkezett tény az, hogy az érintett figyelembe veendő jogviszonyai összessége már 2024. január 1-jét megelőzően elérte, illetve meghaladta a 25 éves jogosító időt. Tehát a Jat. alapján az ekkor elért jogosító időre a Púétv. köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultságra irány­adó szabályai nem alkalmazhatók.Egyébként a Kúria a Kf.VII.39.229/2021/4 sz. egyedi ügyben egy hasonló tényállás kapcsán kifejtette, hogy abban az esetben, amikor a korábbi közalkalmazotti jogviszony rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá alakult át, a munkáltató nem volt köteles kifizetni a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat megillető jubileumi jutalomnak azt a fokozatát, amelyre a jogosultságot még a rendvédelmi igazgatási jogviszonyra irány­adó törvény hatálybalépése előtt, közalkalmazotti jogviszonyban állva szerezte meg a jogosult. A Kúria rögzítette: a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából annak van[…]

Részlet a válaszából: […] folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagyf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A kérdés szerint a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének időpontjában betölti a hatvanötödik életévét, így ekkor a nyugdíjra jogosultságot szerzettnek minősül.Az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Az Mt. 205. § (1) bekezdés b) pontja szerint sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a végkielégítés az Mt. 77. §-ában meghatározott szabályaitól. E rendelkezésekből álláspontunk szerint az következik, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével,[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségszegések jelentős mértékűnek tekintendők. A közalkalmazott – hacsak például nem öntudatlanul fekszik egy kórházban – szándékosan, de legalább súlyos gondatlansággal mulasztja el a tájékoztatási kötelezettségét. A fentiek alapján meg kell indokolniuk a rendkívüli felmentést. Az indokolásból az okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét Önöknek kell bizonyítani [Kjt. 33/A. § (2) bek.].A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Kjt. 33/A. § (3) bek.]. Mivel a kérdésben foglaltak szerint a közalkalmazott már hónapok óta folyamatosan nem jelenik meg a munkavégzés helyén, mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, a munkáltató nem mulasztja el a tizenöt napos szubjektív jogvesztő határidőt. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis az igazolatlan távollét esetén a szubjektív és az objektív határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, hiszen folytatólagos kötelezettségszegésről van szó.Nagyon kicsi ugyan az esélye, mégis elképzelhető, hogy a közalkalmazott utólag valamely menthető okkal igazolja távollétét, illetve eddigi hallgatását (pl. kómában volt, azért nem tudott jelezni). Ebben a nem várt esetben van arra esély, hogy a rendkívüli felmentés utóbb jogellenes lesz. Erre figyelemmel a rendkívüli felmentés előtt érdemes mérlegelni, fennállhat-e annak lehetősége, hogy a közalkalmazott utólag esetleg igazolja a távollétet, illetve annak tényét, hogy annak okáról miért nem tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Mivel a tényállás szerint már az ismert elérhetőségén felkeresték tértivevényes küldeményben, újbóli felkeresése abból a célból, hogy felszólítsák arra, hogy haladéktalanul vagy pár napos határidőn belül igazolja távolléte okát, megítélésünk szerint szükségtelen.Ha attól tartanak, hogy a rendkívüli felmentést nem veszi át, az alábbi eljárás javasolt. A rendkívüli felmentést vagy tértivevényes levélben küldjék, vagy arról is dönthetnek, hogy kézbesítési megbízottat küldenek, aki személyesen kísérli meg átadni azt. Ha a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozat átvételét a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadja, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, azt már a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni [Mt. 24. § (2) bek. a) pont]. Ezzel a rendkívüli felmentés joghatályosan közöltnek tekinthető. A tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített rendkívüli felmentés egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint[…]

Részlet a válaszából: […] bek.]. Ennélfogva nem kizárt, hogy a három helyettesítő megkaphassa a saját illetményének 35, 25 és 25%-át a fenti esetben. A helyettesítési díj mértékére vonatkozó rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az ilyen esetben egyfelől köztisztviselőnként csak legfeljebb a saját illetmény 50%-áig terjedhet, másfelől nem jelenti azt, hogy legfeljebb csak két köztisztviselő helyettesíthet a betöltetlen munkakörön az illetménye 25-25%-áért. Az arányokban megmutatkozó különbséget megalapozhatja például, hogy ki mennyi többletfeladatot lát el, mennyi időt tölt el azzal, illetve a helyettesítés milyen erőfeszítést kíván meg tőle. Értelemszerűen a helyettesítők között nem tehető hátrányos megkülönböztetés.A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Az előbb ismertetett Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése értelmében a köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészében többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. A két eset közötti elhatárolás alapja, hogy az első esetben a helyettesítő a munkakörébe nem tartozó munkát végez, és emellett az eredeti munkakörét is ellátja, a másodikban ugyanez a kiindulópont, viszont ott többletkörülményként vagy tartósan távol lévő köztisztviselő helyettesítéséről van szó, vagy részben vagy egészében többletfeladatként kifejezetten betöltetlen munkakört lát el. Az első esetben [Kttv. 52. § (2) bek.] egyéb okból szükséges a helyettesítés, azaz nem tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít a köztisztviselő, illetve nem betöltetlen munkakör ellátásáról van szó. Az, hogy a helyettesítési díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján jogosult, attól függ, hogy a helyettesítés a Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése vagy (4) bekezdése alá esik a fentiek szerint. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben ugyanis a helyettesítési[…]

Részlet a válaszából: […] munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell beosztani. Emellett fontos, hogy – a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozó munkavállaló kivételével – havonta legalább egy vasárnapra kötelező pihenőidőt beosztani [Mt. 106. §]. Az idézett szabályokból láthatóan, minden munkavállalót ugyanannyi heti pihenőidő illet meg, különbség csak az ütemezésben (a beosztásban) van. Lehetséges, hogy hosszabb időn keresztül a munkavállaló csak heti egy-egy napot (24 órát) pihenjen, ám a munkaidőkeret tartalma alatt kell legyen olyan hosszabb pihenőidő, ami ezért kompenzálja.Ha a munkavállaló a munkaidőkeretben nem részesült a fentiek szerint előírt minimális pihenőidőkben, a hiányzó időszakot pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, azaz 100%-os pótlékkal. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap [Mt. 143. §]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a heti pihenőidőre elrendelt rendkívüli munkavégzés csak kivételes[…]

Részlet a válaszából: […] [Púétv. 78. §]. A Púétv. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a kötött munkaidőben foglalkoztatott számára a munkáltató rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést rendelhet el. Rendkívüli munkavégzésnek általános szabály szerint a munkáltató által előírt munkaidő-beosztástól eltérő (azaz a beosztott rendes munkaidőn túli) munkavégzés minősül. A Púétv. 3. melléklet „A) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók részére járó eseti pótlékok a havi illetmény egy órára járó összegének százalékában” pontjában szereplő táblázat alapján a munkanapon történő rendkívüli munkavégzésért 50%-os pótlék jár.A NOKS munkakörben dolgozók munkaideje nem oszlik fel a feladatok ellátása szerint kötött (ezen belül neveléssel-oktatással lekötött) és szabad felhasználású munkaidőre – ez csak a pedagógus (óvodapedagógus) munkakörben dolgozók esetében van így [Púétv. 79. § (1) bek.]. Mivel a többlettanítás a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli, tartós helyettesítés címén történő[…]