Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint– a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben ez a rendszeres váltakozás nem állapítható meg, mivel a munkaidő kezdő időpontja csak három munkanapon tér el, egyébként 14 napon este 7 órától dolgozik a munkavállaló (a munkanapok egyharmada hat nap lenne). Ezért a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult. A 15%-os mértékű éjszakai pótlék akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, és egy órát meghaladó időtartamban dolgozik 22-06 óra között (Mt. 142. §, 89. §). Tehát, mindazokon a napokon, amikor a munkavállaló este hét órától dolgozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés:

Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?

Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés:

Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?

Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

"Nők 40" nyugdíjfolyósítás és a közalkalmazotti jogviszony fennállása

Kérdés: A 269/2022. Korm. rendelet lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatását 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között. Egy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. augusztus 16-án jogosultságot szerzett a nők negyvenéves jogosultsági idővel megszerezhető nyugdíjára, de még nem igényelte. Jelenleg is dolgozik közalkalmazottként 2023. július 31-ig. Megigényelheti és folyósíthatják-e a nyugdíját 2022. december 1-jétől, és vele párhuzamosan foglalkoztatható-e közalkalmazottként (mint "visszafoglalkoztatott" nyugdíjas) annak ellenére, hogy közalkalmazotti jogviszonya majd csak 2023. július 31-én szűnik meg? Ha igen, és a későbbiekben a kormányrendelet korábban hatályát veszti, a nyugdíjas közalkalmazottnak a hatályvesztéstől kezdődően szüneteltetnie kell-e a nyugdíj folyósítását addig, amíg a közalkalmazotti jogviszonya fennáll?
Részlet a válaszából: […] követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha a 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.A 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a ugyanakkor kimondja, hogy a 268/2022. Korm. rendelet nem alkalmazandó, ha az abban meghatározott jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn. Ebből az következik, hogy az ismertetett rendelkezések csak azokra a személyekre vonatkoznak, akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgoznak. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus is a fentebb ismertetett rendelkezések hatálya alá tartozik.Ha a kérdésben szereplő közalkalmazott 2022. de­cember 1-jétől részesül öregségi nyugdíjban a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíjára irányadó szabályozás szerint [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.], az a munka mellett is megilleti egészen a jogviszonyának kérdésben jelzett megszűnéséig, azaz 2023. július 31-ig. Ebből következően a közalkalmazott valóban "megigényelheti" az öregségi nyugdíjat, és azt folyósítani is fogják részére a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 2022. december 1-jétől, és emellett továbbra is dolgozhat közalkalmazotti jogviszonyban. Megjegyzendő továbbá, hogy mivel a 268/2022. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] alapján).A jelenléti bónusz tipikusan olyan bérelem, amely előre meghatározott; azaz adott számú napot lehet legfeljebb hiányozni, és akkor kap egy bizonyos összeget a munkavállaló. A feltételrendszer meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, de annak kialakítása során is figyelemmel kell lenni a munkajogi alapelvekre [Mt. 285. § (3) bek.], így különösen az egyenlő bánásmód követelményére (Mt. 12. §).Az egyenlő bánásmód követelménye sérülhet közvetett hátrányos megkülönböztetés útján. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy olyan, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést hoz, amely védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ilyen lehet a jelenléti bónusz feltételrendszerének meghatározása is, ha – jellemzően a szabadságot kivéve – a bármely okból távol lévő személyeket teljesen kizárja a juttatásból. Ez az egészségi állapot (betegség, keresőképtelenség), illetve családi állapot (gyermekek, a miattuk bekövetkező keresőképtelenség) mint védett tulajdonsággal rendelkező személyeket hozza az ilyen védett tulajdonsággal nem rendelkező más munkavállalókhoz képest hátrányosabb helyzetbe, mivel ők jellemzően kizáródnak a juttatásból.A munkáltató ugyanakkor kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés:

A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?

Részlet a válaszából: […] is egyfajta foglalkoztatási jogviszony. Ennek azonban az ellenkezője is levezethető a Kttv.-ből, ugyanis a Kttv. 225/C. §-ának (5) bekezdése például kifejezett "foglalkoztatási jogviszonyban álló" alpolgármesterről beszél a szabadság kapcsán, amely azt sugallja, hogy a "foglalkoztatási jogviszony" kifejezetten a "főállású" polgármesteri, alpolgármesteri tisztséghez kötődik. Ha azt az értelmezést fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonyt feltételez, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése által felsorolt szabályokat is alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre azzal, hogy a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra [Kttv. 225/K. § (5) bek.]. Így annak ellenére, hogy a társadalmi megbízatású polgármester esetében a Kttv. nem rendelkezik kifejezetten a szabadság kérdéséről, mivel a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni rendeli a Kttv. 100. §-ának (2) bekezdését, amely a szabadságra jogosító jogszerző időket szabályozza, mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy az esetében is értelmezhető a szabadság intézménye. Ezen túlmenően a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése ugyancsak alkalmazni rendeli a Kttv. 104. §-ának (2), (6)–(7) bekezdéseit, 106. §-ának (1) és (2) bekezdéseit és 107. §-át is, amelyek a szabadság ki­adására irányadó szabályokat rögzítik. Mindezek ellenére a Kttv. nem rendeli alkalmazni például a Kttv. 101. §-át, amely viszont az alapszabadságra és a pótszabadságra irányadó szabályokat tartalmazza. Ha el is fogadjuk, hogy a szabadságra irányadó fentiekben felsorolt rendelkezéseket alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre, akkor sem lehet egyértelműen dönteni abban a kérdésben, hogy az őt megillető szabadság (alap- és pótszabadság) pontosan hány munkanap. Ha mindezzel ellentétben azt fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, akkor egyértelműnek tűnik, hogy nem kell a szabadságra irányadó rendelkezéseket alkalmazni. Hasonló dilemma merül fel a munkaidő kérdése kapcsán is. Ha a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonynak tekinthető, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése értelmében e körben alkalmazni kellene a Kttv. 89. §-ának (1) bekezdését, 93. §-ának (1)–(2) bekezdéseit, 94. §-ának (1) bekezdését, 95. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdéseit, 96. §-ának (1) bekezdését, valamint 99. §-át. Ha viszont a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, ezeket a szabályokat sem kell alkalmazni. Összességében megállapítható, hogy a törvényi rendelkezések ellentmondásosak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jubileumi jutalom összege – nem számít a pótlék

Kérdés:

40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének kiszámításánál az ágazati szakmai pótlékot is bele kell-e számolni, vagy csak az alapilletményt? A közalkalmazott óvodapedagógus.

Részlet a válaszából: […] körülmény mérlegelése nélkül valamennyi, a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó érintettet megilleti, ezért funkciójában béremelésnek felel meg. Ugyanakkor a Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a jubileumi jutalom alapját a közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, 40 éves jogviszonyban töltött idő esetén 5-szörös szorzóval. Az illetmény fogalmának értelmezésekor a Kjt. 85/A. §-ának l)–n) pontjaiból kell kiindulni. Ezek szerint eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály l) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, m) alapbért említ, azon illetményt, n) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell. Vagyis a Kjt. szerinti illetmény fogalmának az Mt. alapbérfogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdései[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Távollét igazolása a bérszámfejtés részére

Kérdés: Több mint 500 főt foglalkoztat a cégünk, munkaidő-nyilvántartó rendszer segítségével a műszakvezetők rögzítik a munkavállalók munkaidejét. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy igazolt, nem fizetett távollétet rögzítettek a munkavállalóknak, és amikor kérte a bérszámfejtés az igazolást erre vonatkozóan, azt mondták, hogy nem kérték el a munkavállalótól. Bemutatta a munkahelyi vezetőnek, ő meggyőződött arról, hogy valós az igazolás, de nem továbbította a bérszámfejtésre. Ilyen esetben mi a helyes, jogszerű eljárás? A műszakvezetőnek le kell adnia ezen igazolásokat a bérszámfejtés részére? A bérszámfejtésnek meg kell őriznie ezeket az igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (lásd pl. Mt. 55. §), de ezenfelül is megegyezhetnek a felek, hogy a munkavállaló távol marad a munkavégzéstől [Mt. 146. § (2) bek.]. A munkáltató természetesen bármely távollét esetén kérheti a munkavállalótól az annak alapjául szolgáló körülmények hitelt érdemlő igazolását, ami különösen akkor is célszerű, ha a távollétre a törvény szerint díjazás jár. Az igazolás bekérése azonban nem kötelező, és ennek pontos formája is a felekre bízott kérdés. Így, ha a munkáltató részéről az arra jogosult személy igazoltnak tekinti a munkavállaló távollétét, azt a bérszámfejtés (további igazolások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít az egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban töltött időt, a Kjt. 87/A. §-a nem tartalmazza ennek fordítottját, azaz nem sorolja fel a közalkalmazotti jogviszonyként figyelembe veendő idők között az egészségügyi szolgálati jogviszony tartamát. A Kjt. 87/A. §-a tételesen, taxatíve tartalmazza a figyelembe veendő jogviszonyokat, és mivel az egészségügyi szolgálati jogviszony ezek között nem szerepel, az valóban nem vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláskor. Szerkesztőségünk véleménye szerint jogalkotási hibáról lehet szó, mivel nincs olyan elvi indok, amely alapján az egészségügy területén ledolgozott évek ne legyenek más hasonló foglalkoztatási jogviszonyban töltött időkhöz hasonlóan beszámítandók a Kjt. szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Besorolás egészségügyi dolgozó esetén

Kérdés:

Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?

Részlet a válaszából: […] szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre, valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra az Eszjtv. és a kormány által rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni. A kérdésben nem szerepelt adat arra nézve, milyen munkakörben foglalkoztatott személy besorolásával kapcsolatosan tették fel a kérdést, de az említett szakképesítés jellege alapján feltehető, hogy egészségügyi szakdolgozói vagy egyes egészségügyben dolgozói munkakörök valamelyikét töltheti be. E munkaköröket a 256/2013. Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja sorolja fel. Az egészségügyi szakdolgozók vagy egyes egészségügyben dolgozók besorolásának szabályait az Eütev.tv. 2. melléklete tartalmazza. E szerint ők A–J fizetési osztályokba és 1–7 fizetési fokozatba sorolhatók be. Az Eütev.tv. 11/A. §-ának (7) bekezdése szerint az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre (munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a munkabérre), valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra a Kjt. szabályait kell alkalmazni. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint C fizetési osztályba az érettségi végzettséghez kötött munkaköröket, illetve a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket, D fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket kell sorolni. A kérdés nem tartalmazott adatot arra nézve sem, hogy mikor adták ki a bizonyítványt, és azon pontosan mi szerepelt a szakképesítés tartalmára és szintjére nézve. Ezért csak vélelmezhető, hogy az Országos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
1
2
3
10