"Nők 40" nyugdíjfolyósítás és a közalkalmazotti jogviszony fennállása

Kérdés: A 269/2022. Korm. rendelet lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatását 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között. Egy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. augusztus 16-án jogosultságot szerzett a nők negyvenéves jogosultsági idővel megszerezhető nyugdíjára, de még nem igényelte. Jelenleg is dolgozik közalkalmazottként 2023. július 31-ig. Megigényelheti és folyósíthatják-e a nyugdíját 2022. december 1-jétől, és vele párhuzamosan foglalkoztatható-e közalkalmazottként (mint "visszafoglalkoztatott" nyugdíjas) annak ellenére, hogy közalkalmazotti jogviszonya majd csak 2023. július 31-én szűnik meg? Ha igen, és a későbbiekben a kormányrendelet korábban hatályát veszti, a nyugdíjas közalkalmazottnak a hatályvesztéstől kezdődően szüneteltetnie kell-e a nyugdíj folyósítását addig, amíg a közalkalmazotti jogviszonya fennáll?
Részlet a válaszából: […] 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha a 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.A 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a ugyanakkor kimondja, hogy a 268/2022. Korm. rendelet nem alkalmazandó, ha az abban meghatározott jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn. Ebből az következik, hogy az ismertetett rendelkezések csak azokra a személyekre vonatkoznak, akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgoznak. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus is a fentebb ismertetett rendelkezések hatálya alá tartozik.Ha a kérdésben szereplő közalkalmazott 2022. de­cember 1-jétől részesül öregségi nyugdíjban a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíjára irányadó szabályozás szerint [Tny. 18. § (2a)-(2d) bek.], az a munka mellett is megilleti egészen a jogviszonyának kérdésben jelzett megszűnéséig, azaz 2023. július 31-ig. Ebből következően a közalkalmazott valóban "megigényelheti" az öregségi nyugdíjat, és azt folyósítani is fogják részére a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 2022. december 1-jétől, és emellett továbbra is dolgozhat közalkalmazotti jogviszonyban. Megjegyzendő továbbá, hogy mivel a 268/2022. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:      

Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint- a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben ez a rendszeres váltakozás nem állapítható meg, mivel a munkaidő kezdő időpontja csak három munkanapon tér el, egyébként 14 napon este 7 órától dolgozik a munkavállaló (a munkanapok egyharmada hat nap lenne). Ezért a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult. A 15%-os mértékű éjszakai pótlék akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, és egy órát meghaladó időtartamban dolgozik 22-06 óra között (Mt. 142. §, 89. §). Tehát, mindazokon a napokon, amikor a munkavállaló este hét órától dolgozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés: Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)-(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni.Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] egységességével kapcsolatban.Ha a munkáltató nem a havi időarányos kifizetés elvét követi, hanem megengedi a munkavállalónak, hogy az időarányosan neki járó cafeteriánál magasabb összeget igényeljen, érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az Mt. szabályai [Mt. 154. § (1)-(2) bek., 158. § (1) bek.] szerint a szűkebb értelemben vett munkabér csak készpénz lehet; azaz, a bármilyen más formában kifizetett juttatás nem minősül munkabérnek, így a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat sem kell rájuk alkalmazni. Ez az ítélkezési gyakorlatban is megjelent akként, hogy egy eseti döntésben a másodfokú bíróság (a Kúria által hatályban tartott ítéletében) kifejtette, a cafeteria juttatása a munkáltató döntése, annak jogi jellege mint béren kívüli juttatás azonban nem teszi lehetővé annak munkabérből való levonását. Amennyiben a munkáltató vállalta annak kifizetését, a munkabérből levonásnak jogszerűen nincs helye. Minthogy a cafeteria mint béren kívüli juttatás nem minősül a munkabérrel egynemű igénynek, a munkavállalói igényekkel szemben beszámításra nem alkalmas; önálló igényként azonban érvényesíthető a visszafizetés követelése (Mfv. 10.302/2013/3.).A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén az időarányosnál magasabb összegben felvett, és a munkáltatónak visszajáró cafeteriára[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló heti négy napot dolgozik, egy napja nullaórás munkanap, és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és eszerint kell a szabadságot kiadni. Így az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejével (itt: 8 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munka­idejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. A jelen példában ez azt jelenti, hogy a hétfőtől csütörtökig kiadott napokra 10 óra szabadság számolandó el (1,25 nap), péntekre nulla óra (tehát az e napi távollét - mivel amúgy sem volt beosztva a munkavállaló - nem csökkenti az éves szabadság mértékét). A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Távollét igazolása a bérszámfejtés részére

Kérdés: Több mint 500 főt foglalkoztat a cégünk, munkaidő-nyilvántartó rendszer segítségével a műszakvezetők rögzítik a munkavállalók munkaidejét. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy igazolt, nem fizetett távollétet rögzítettek a munkavállalóknak, és amikor kérte a bérszámfejtés az igazolást erre vonatkozóan, azt mondták, hogy nem kérték el a munkavállalótól. Bemutatta a munkahelyi vezetőnek, ő meggyőződött arról, hogy valós az igazolás, de nem továbbította a bérszámfejtésre. Ilyen esetben mi a helyes, jogszerű eljárás? A műszakvezetőnek le kell adnia ezen igazolásokat a bérszámfejtés részére? A bérszámfejtésnek meg kell őriznie ezeket az igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (lásd pl. Mt. 55. §), de ezenfelül is megegyezhetnek a felek, hogy a munkavállaló távol marad a munkavégzéstől [Mt. 146. § (2) bek.]. A munkáltató természetesen bármely távollét esetén kérheti a munkavállalótól az annak alapjául szolgáló körülmények hitelt érdemlő igazolását, ami különösen akkor is célszerű, ha a távollétre a törvény szerint díjazás jár. Az igazolás bekérése azonban nem kötelező, és ennek pontos formája is a felekre bízott kérdés. Így, ha a munkáltató részéről az arra jogosult személy igazoltnak tekinti a munkavállaló távollétét, azt a bérszámfejtés (további[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalomra való jogosultság jogszerző ideje

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott dolgozó jubileumi jutalma eszmei kezdetének megállapításakor figyelembe vehető-e a dolgozó Református Szeretetszolgálatnál eltöltött jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] értelmében jubileumi jutalom 15, 30 és 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén jár. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a Kjt. 87/A. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdései alapján kell számítani, és a hivatkozott rendelkezések a munkaviszonyt nem általában tekintik jogszerző időnek. Csak akkor vehető figyelembe tartamuk a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként, ha a munkaviszony olyan magyarországi munkáltatónál állt fenn 1992. július 1. előtt, ami státusza alapján a Kjt. hatálya alá tartozhatott volna. Azaz a munkáltató magyar költségvetésből működő szerv volt. Ennélfogva a Református Szeretetszolgálatnál - mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] alapján).A jelenléti bónusz tipikusan olyan bérelem, amely előre meghatározott; azaz adott számú napot lehet legfeljebb hiányozni, és akkor kap egy bizonyos összeget a munkavállaló. A feltételrendszer meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, de annak kialakítása során is figyelemmel kell lenni a munkajogi alapelvekre [Mt. 285. § (3) bek.], így különösen az egyenlő bánásmód követelményére (Mt. 12. §).Az egyenlő bánásmód követelménye sérülhet közvetett hátrányos megkülönböztetés útján. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy olyan, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést hoz, amely védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ilyen lehet a jelenléti bónusz feltételrendszerének meghatározása is, ha - jellemzően a szabadságot kivéve - a bármely okból távol lévő személyeket teljesen kizárja a juttatásból. Ez az egészségi állapot (betegség, keresőképtelenség), illetve családi állapot (gyermekek, a miattuk bekövetkező keresőképtelenség) mint védett tulajdonsággal rendelkező személyeket hozza az ilyen védett tulajdonsággal nem rendelkező más munkavállalókhoz képest hátrányosabb helyzetbe, mivel ők jellemzően kizáródnak a juttatásból.A munkáltató ugyanakkor kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Műszakpótlékra jogosultság két műszak esetén

Kérdés: Iskolánk közoktatási intézmény, ahol 24 órás portaszolgálat működik. Az iskola profilját tekintve alapvetően nem kívánja ezt meg, csupán a terembérleti szolgáltatásunk miatt alakították így. A bérlőink hétvégén is jönnek, de este 6-nál tovább egyik sem marad. Portásaink 2 műszakban, 12 órás beosztásban dolgoznak felváltva 06:00-18:00 és 18:00-06:00 óra között, hozzávetőlegesen a havi munkanapok felében, 4 havi munkaidőkeretben. A kollégák nem fix csak nappali vagy csak éjszakai műszakra jönnek, hanem beosztás szerint jöhetnek bármelyikre. A portások munkaköre nálunk a helyben kialakult terembérleti szokás miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő, így a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben is történhet (amire nem jár vasárnapi pótlék). A műszakpótlékkal kapcsolatban a tájékoztatóban a következő mondat szerepel: "Műszakpótlékot az Mt. 141. §-a alapján akkor fizetjük, ha a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik." Ennek ellenére minden portás, aki bármelyik nap 18:00-06:00 között volt/van szolgálatban, 30%-os műszakpótlékot kapott/kap. Az Mt. vonatkozó paragrafusa a műszakpótlékra való jogosultság alapfeltételeként rendszeresen váltakozó munkaidőkezdést határoz meg, míg a portásaink rögzített két műszakban dolgoznak, az időbeosztásuk állandó, ami tudtommal nem feltételez műszakpótlék-fizetési kötelezettséget a munkáltató részéről. Helyénvalóbbnak tartom az éjszakai pótlék fizetését a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra. Kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. A rendszeres változás tehát akkor is megvalósulhat, ha a műszakrend előre meghatározott; annak nem feltétele, hogy a munkavállaló kiszámíthatatlanul, folyamatosan változó beosztás mellett végezzen munkát.A kérdés szerinti esetben úgy értelmezzük, hogy a közalkalmazottak munkaidő-beosztása egy hónapban akként változik, hogy munkanapjaik felében reggel 6 órakor, a másik felében délután 18 órakor kezdik meg munkaidejüket. Mivel a két kezdési időpont között 12 óra eltérés van, ezért ebben a forgási rendben a közalkalmazottak a műszakpótlékra jogosultak. De ha a kérdésük szerinti "portásaink rögzített két műszakban dolgoznak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Korábbi foglalkoztatási jogviszonyok igazolása

Kérdés: Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?
Részlet a válaszából: […] jogutód nélküli megszűnésével), akkor erről a munkavállaló csak értesítést kap, amelyet szintén el kell fogadni. Bekérhetők a szerződés- vagy kinevezésmódosítások, átsorolási iratok is, amelyek kiegészítő adatként tartalmazhatják pl., hogy a felek között mióta áll fenn a jogviszony. Elsődlegesen tehát közvetlenül a jogviszonyra vonatkozó iratok alapján kell a jogviszonyok fennállását megítélni. Ha ezek az iratok a munkavállalónál nincsenek meg, akkor a korábbi munkáltatótól vagy az illetékes levéltártól lehet megpróbálni - akár másolatban - beszerezni.Szintén elfogadandó az 1950-1992 közötti időszak tekintetében a korábbi munkakönyv, amely az 1/1954. MTH utasítás és a 12/1967. MüM rendelet alapján közokiratnak minősült, melyet a Pp. 323. §-a alapján az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, elfogadandó még a társadalombiztosítási szerv által a biztosításban töltött időről szóló igazolás tartalma is, mivel ezt hatóság szintén a Pp. 323. §-ának megfelelően, az ügykörében eljárva, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon adja ki, tehát közokiratnak minősül. Ebben a munkakör nem szerepel, de a teljes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2
3
…
7