Jubileumi jutalom – az összeg meghatározása

Kérdés: Egy bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az intézményvezető tárgyhavi alapilletményen, vezetői pótlékon, szociális ágazati összevont pótlékon kívül fenntartó által garantált illetményemelést is kap 2011 óta folyamatosan, melyet a polgármester adományozott részére. 2023-ban 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult az intézményvezető. A jubileumi jutalom összegébe a tárgyhavi alapilletményen kívül a fenntartó által garantált illetményemelés összegét is bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] a munkavégzés ellenértékeként járó összeg fogalmának – a közalkalmazotti illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés, keresetkiegészítés és jutalom összessége felel meg, a közalkalmazotti illetmény pedig az alapbér fogalmával egyenlő. A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy "az (1)-(5) bekezdésben, a 66/A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott". Azaz az illetmény fogalmába nemcsak a besorolás szerinti garantált illetmény, de a felfelé eltérített illetmény is beletartozik. A Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a 25, 30, 40 év közalkalmazotti jogviszony után járó jubileumi jutalom mértékét 2, 3, illetve 5 havi "illetménynek megfelelő összegben" állapítja meg. Tehát a fentiek alapján a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj melletti munkavégzés az egészségügyben

Kérdés: Egyik dolgozónk egészségügyi intézményben dolgozik részmunkaidőben. A nyugdíjkorhatárt egy éve elérte, de a Nyugdíjfolyósító – egészségügyi szolgálati jogviszonyára tekintettel – megtagadta a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Emiatt viszont főállásában sem tudjuk nyugdíjasként foglalkoztatni. Van-e lehetőség nyugdíjasként foglalkoztatni egy 67 éves főállású, Mt. szerinti dolgozót, ha mellette él egy részmunkaidős jogviszonya, vagy csak a részmunkaidő megszüntetésével lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. Ugyanakkor az érintett az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. § (1) és (3) bek.]. A (részmunkaidős) egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása önmagában nem zárja ki, hogy az illető mellette teljes állásban az Mt. hatálya alatt is dolgozzon. A leírtak alapján ilyen esetben a 67 éves személy öregségi nyugdíjának folyósítása (a részmunkaidős egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom a nyugdíjazáskor

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott közös megegyezéssel kérte a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a jogviszony megszűnésének dátumával betöltötte, nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszonya 1986. november 12. napjától állt fenn, 2021. november 12. napján elérte a 35 évet. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosult-e a dolgozó közös megegyezéssel történt jogviszony megszüntetés esetén?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazott kérelmezi a felmentését, melynek a munkáltató köteles eleget tenni,a 40 éves jubileumi jutalmat a közalkalmazottnak a jogviszonya megszűnésének napján előrehozottan ki kell fizetni, feltéve, hogy ekkor már rendelkezik legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel.E szabály alapján a kérdésben szereplő közalkalmazott számára 2021. november 12-étől megnyílt a jogosultság a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére, amennyiben a jogviszonya ezt követően a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint szűnik meg. Ez a törvényhely azt sorolja fel, milyen megszűnési esetekben nem illeti meg a közalkalmazottat az előrehozott kifizetés (áthelyezés vagy munkáltatói rendkívüli felmentés). Ebből következően a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében nem említett megszüntetési jogcím, így a közös megegyezéssel történt jogviszony-megszűnéskor az előrehozott kifizetés jogalapja fennáll. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok, általános iskolai tanárként dolgoztam. Két éve mentettek fel, viszont úgy értesültem, hogy szeptembertől újra lehetőségem lenne nyugdíj mellett elhelyezkedni, mert könnyítéseket vezettek be. Hogyan érint ez engem, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] szolgálati idővel rendelkeznek, tehát a nők 40 éves jogosító idővel, életkori feltétel nélkül igénybe vehető nyugdíjában részesülőkre nem – esetükben ugyanis eddig sem volt szükség kormányengedélyre az 1700/2012. Korm. határozat alapján.A másik kedvezmény minden öregségi nyugdíjasra irányadó, tehát a "nők 40" nyugdíjat kapó személyekre is: eszerint a nyugdíj folyósítása mellett is lehet dolgozni [268/2022. Korm. rendelet 1. § (1)-(2) és (4)-(5) bek.; 2. §]. A Tny. 83/C. §-a a közszférában létesített munkaviszony jellegű jogviszonyok (pl. közalkalmazotti jogviszony) idejére a már megállapított nyugdíj folyósításának felfüggesztését írja elő. A 268/2022. Korm. rendelet szerint ettől eltérően nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának a folyósítása, aki közalkalmazotti jogviszonyban (vagy egyéb, közszférabeli munkaviszony jellegű jogviszonyban) áll. A szüneteltetés alóli mentesítés ideje egy év, amelynek kezdő időpontja attól függ, hogy a jogviszony létesítése vagy a nyugdíjjogosultság megszerzése következik be előbb. A fentiek alapján– ha olyan személyről van szó, aki a 268/2022. Korm. rendelet hatálybalépésekor vagy 2022 augusztusában már közalkalmazottként dolgozik a nyugdíja felfüggesztése mellett, a közalkalmazott a 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig terjedő időszakban,– ha a nyugdíjassal 2022. szeptember 1-jén vagy azt követően létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony létesítésének napjától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] e jogviszonnyal összefüggő per keretei között. Ha ugyanis a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyát nem a Kttv.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre – azaz két hónapra – járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, szintén ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti. Ezen túlmenően, ha a munkáltatónak ezt meghaladó mértékben kára is keletkezett a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben, azt kártérítési igényként érvényesítheti. A munkáltató által a fenti két jogcímen követelhető összeg azonban együttesen nem haladhatja meg a köztisztviselő tizenkét havi illetményének összegét [Kttv. 194. § (1)-(3) bek.].Mindezeken túlmenően egy másik jogintézmény is a munkáltató rendelkezésére áll. Ha ugyanis a köztisztviselő anélkül, hogy ezt a munkáltató lehetővé tenné, a lemondási idő alatt felhagy a kötelezettségeinek teljesítésével, fegyelmi vétséget követ el, mivel ezzel vétkesen megszegi a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét [Kttv. 155. § (1) bek.]. Ezen okból fegyelmi eljárást kell vele szembeni indítani. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén ugyanis – ide nem értve a méltatlanság,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazottak foglalkoztatása nyugdíj mellett

Kérdés: A nyugdíjkorhatárt betöltött személyek 268/2022. Korm. rendelet alapján történő továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzetben érvényesülő szabályozásával kapcsolatban kérdezzük: egy közalkalmazott – aki 2022. szeptember 22-én éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz betölti a 65. életévét – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát meg kell-e szüntetni amiatt, hogy a nyugellátását igényelni tudja, és majd a nyugdíjfolyósítótól kapott határozat alapján vehetjük fel ismét? Amennyiben nem, módosítani kell-e azt határozott idejű jogviszonyra az ellátás megállapításának kezdőnapjától a 12. hónap utolsó napjáig? Ha már egy nyugdíjas személyt veszünk fel, határozott vagy határozatlan jogviszonyban kell kinevezni? Vannak olyan közalkalmazottak, akik a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító 40 évvel rendelkeznek, ezért felmentés folytán 2022. augusztus 31-én szűnt meg a jogviszonyuk. A nyugdíj megállapítását most fogják igényelni. Az új jogszabály miatt ők is vissza szeretnének jönni. Melyik nappal kell felvennünk, illetve vehetjük fel legkorábban ismét ezeket a személyeket? Az új rendelettel kapcsolatban milyen teendők vannak a munkáltató és a munkavállaló részére, mi a következő folyamat?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazottakra vagy a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a által meghatározott munkáltatóknál foglalkoztatottakra terjed ki – öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, akia) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt – így például a kérdésben említett 65. életévét – betöltötte, ésb) legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik.E szabályból is látható, hogy az öregségi nyugdíjra az e feltételekkel rendelkező személy akkor is jogosulttá válik, ha még fennáll a közalkalmazotti jogviszonya. Ebből következően nem kell megszüntetniük a közalkalmazotti jogviszonyt ahhoz, hogy a közalkalmazott egyáltalán igényelhesse a nyugellátást.Az már egy különálló kérdés, hogy az 1700/2012. Korm. határozat 1. pontjának 1.6. alpontja felhívta a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek többek között közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A határozat ugyanakkor lehetővé tette, hogy amennyiben azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthessen az olyan közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról vagy foglalkoztatásáról, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában (1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.3. és 1.7. pont).Az 1374/2022. Korm. határozat azonban kimondja, hogy az 1700/2012. Korm. határozatban foglaltaktól eltérően 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között a kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, de csak abban az esetben, ha a foglalkoztatásra szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben kerül sor. Ebből egyfelől az következik, hogy ezen a körön kívül még mindig szükséges az 1700/2012. Korm. határozatban foglaltak betartása. Másfelől mindezekhez hozzá kell tenni azt is, hogy mivel a jogszabálynak nem minősülő 1700/2012. Korm. határozat és az 1374/2022. Korm. határozat hatálya nem terjed ki az önkormányzati fenntartású intézményekre, ezért az ilyen intézményekben eddig sem volt akadálya annak, hogy a közalkalmazottak foglalkoztatására az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is sor kerüljön. A kérdésből ugyanakkor nem derül ki, hogy a munkáltató milyen fenntartásban áll, ez azonban a fentiek értelmében meghatározó jelentőséggel bír.A 268/2022. Korm. rendelet csupán arról rendelkezik, hogy a fentiekben vázolt feltételek mellett 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása. Azt azonban nem írja elő, hogy az érintett személynek milyen típusú – határozatlan vagy határozott idejű – jogviszonyban kell állnia. Ebből következik, hogy akár határozatlan, akár határozott idejű közalkalmazotti jogviszony is létesíthető vele, és nem szükséges határozott idejűvé módosítani a meglévő közalkalmazotti jogviszonyát, vagy eleve 2023. augusztus 31. napjáig létesíteni a jogviszonyt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdése alapján – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogszerűen csak helyettesítés céljából vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása és elszámolása órákban

Kérdés: Az Mt. 124. §-ának (3)-(4) bekezdései értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az adott naptári évre vonatkozóan a munkáltató dönthet úgy, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki, és órában számolja el, illetve tartja nyilván. A munkáltató az adott naptári év közben dönthet úgy, hogy nem naptári napban, hanem órára számolja el és tartja nyilván a szabadságot, vagy ezt adott év elején kell eldönteni, és ezen év közben nem lehet változtatni?
Részlet a válaszából: […] a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ilyenkor a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.A döntés a naptári év egészére vonatkozik azzal, hogy értelemszerűen az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kezdetekor lehet meghozni azt. Azaz, ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak év közben kezdődik, és január elsején még az általános munkarend szerint történik a foglalkoztatás, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás megkezdéséig értelemszerűen az általános szabályok szerint (azaz munkanapokban) kell kiadni és nyilvántartani a szabadságot. Ha pedig az éven belüli első egyenlőtlen munkaidő-beosztás megkezdésekor dönt a szabadság kiadásáról, akkor azt abban a naptári évben minden egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál már alkalmazni a kell (pl. ha az első 4 hónapos munkaidőkeretben órában volt kiadva a szabadság, a következő 4 hónapos munkaidőkeretben is így[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] Távolléte ugyanakkor a továbbiakban is "igazolt" lesz, hiszen – amint erre utaltunk – a keresőképtelensége tartama alatt mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ilyenkor a közalkalmazottnak értelemszerűen nem jár illetmény sem. Megjegyzendő, hogy ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét ún. "L" kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti [102/1995. Korm. rendelet 13. § (1) bek.].A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel többek között akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Ehhez jelen helyzetben szükség lenne egy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra, amennyiben a közalkalmazott ismét keresőképessé válik [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]. Ha e vizsgálat eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a közalkalmazott tartósan alkalmatlan a munkakörére, a munkáltató felmenthetné a közalkalmazottat, ám a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség is terhelné a Kjt. 30/A. §-a értelmében. E szerint meg kell vizsgálni, hogy van-e a munkáltatón belül, a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatónál vagy a munkáltató fenntartója által fenntartott más, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör. A felmentés csak akkor lenne közölhető, ha ilyen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.Fontos azonban, hogy önmagában a keresőképtelenség és az alkalmatlanság között nem lehet egyenlőségjelet tenni, így arra hivatkozva, hogy a közalkalmazott keresőképtelen, őt nem lehetséges jogszerűen felmenteni. Az ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis a keresőképtelenség nem alapozza meg a munkaköri feladatok ellátására való alkalmatlanságot. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a törvény a munkavállalót (közalkalmazottat) mentesíti a munkavégzési kötelezettsége alól (EBH2006. 1538).Megjegyzendő, hogy a betegség miatti keresőképtelenség alatt közölt felmentés esetén a felmentési idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Képesítés nélküli óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tartósan betöltetlen óvodapedagógus-álláshelyekre határozott idejű szerződéssel (feladatellátásra) érettségizett alkalmazottat foglalkoztassanak önkormányzati fenntartású óvodák? Folyamatos álláshirdetések ellenére sem tudjuk betölteni az üres állásokat, és szeptemberben a nevelési év megkezdéséhez nélkülözhetetlen lenne a megfelelő létszám.
Részlet a válaszából: […] napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A 326/2013. Korm. rendelet 33/B. §-ának (4) bekezdése értelmében az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi szakképzettséggel is. A 33/C. § b) és c) pontja szerint az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus-szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképző intézetben szerzett pedagógus szakképzettséget, továbbá pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktori, konduktor-óvoda­pedagógusi és konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet. Csupán érettségivel az óvoda­pedagógus-munkakör jogszerűen tehát nem tölthető be.Felhívjuk a figyelmet, hogy 2022. július 30-án hatályba lépett a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet, amelyek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] napja munkanapnak számít, kivéve a köztisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot [Kttv. 105. § (1)-(2) bek.].A konkrét esetben a köztisztviselő napi munkaideje 30:5 = 6 óra. Minden szabadságon töltött napjára tehát hat óra teljesített munkaidő és hatórányi illetmény számolandó el. Ha egész hétre megy szabadságra, akkor az idézett szabály alapján öt munkanapnyi távolléttel kell számolni (mivel kettőnél több heti pihenőnap szerepel a beosztásban). Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a teljes hetet érintő szabadságot a köztisztviselő kérésére adta ki a munkáltató, vagy egyoldalúan döntött a szabadságolásról.Az Mt. hatálya alatt egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató jogosult választani, hogy a szabadságot munkanapban vagy órában számolja el (Mt. 124. §). Az előbbi esetben minden szabadságnapot a munkaszerződés szerinti munkaidővel kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az adott napra ténylegesen mennyi volt a beosztott munkaidő.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
8