Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] ...kellett a munkáltatónak. Még ha így is volt, azt nyilvánvaló módon nem lehet elvárni a munkáltatótól, hogy a létszámcsökkentés végrehajtását követően a jövőben soha ne bővítse a korábban létszámcsökkentéssel érintett munkakörben foglalkoztatottak számát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pedagógus munkaköri pótszabadsága – munkával töltve

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadságból 15-öt a munkáltató igénybe vehet. Miként teheti ezt meg? Megteheti-e például, hogy a tantestület egyik tagját dolgoztatja, másokat nem? Nyár elején 3 napra berendeltek, hogy ingyen korrepetáljak egy bukott diákot, miközben kollégáim nyugodtan tölthették a szabadságukat. Mondhattam volna nemet?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységgel összefüggő munka elvégzése, a munkáltató döntése alapján. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. A 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (2) bekezdése szerint továbbképzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Sorkatonai szolgálat tartama – nem jogszerző a jubileumi jutalomnál

Kérdés: A főiskola előtt előfelvételisként sorkatona voltam. Beszámít-e a jubileumi jutalom idejének megállapításánál a sorkatonai szolgálat?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (korábban: polgári védelem és állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Kamatszámítás letiltás esetén

Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamat a jogosultat akkor illeti meg, ha annak megfizetését kérte a végrehajtás alapjául szolgáló eljárásban – ezért a Vht. ennek kérdését nem is szabályozza. Amennyiben az adós a kamat megfizetésére is köteles (erre kötelezték), akkor erről a tényről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Jubileumi jutalom összegének számítási alapja

Kérdés: A kulturális ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak 2017-től béremelést kaptak, mely kulturális pótlék formájában valósult meg. A 150/1992. Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza a pótlék összegét, mely a közalkalmazottat a bértábla szerinti besorolása alapján illeti meg. Kulturális területen dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalma összegének alapjába beszámítható-e a Kjt. 75. §-a szerinti ágazati pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...havi illetmény fogalmába nem tartoznak bele a pótlékok, sem azok, amelyek a közalkalmazottat az Mt., sem azok, amelyek a Kjt. vagy annak végrehajtási rendelete alapján illetik meg. Ez a kulturális illetménypótlékra is vonatkozik. Annak ellenére tehát, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...személy csak akkor alkalmazható, ha erre valamely sajátos kivételes szabály lehetőséget ad. A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdése szerint végrehajtási rendelet rendelkezhet a képesítési feltételek alóli felmentésről, de ekkor elő kell írni a szükséges iskolai végzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Letiltási sorrend és végrehajtás alá vonható munkabér

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerint, amikor valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét, az összeg feletti rész korlátlanul végrehajtható. Ez a korlátlan végrehajtás csak a 65. §-on kívüli végrehajtásokra vonatkozik? Ha van több várakozó végrehajtás, 2019-ben a 142 500 feletti részből a harmadik végrehajtást kell elkezdeni utalni, vagy az elsőt, esetleg elosztva az első kettőt kell 33:17 arányban?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszából: […] A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.
1
10
11
12
33