Részmunkaidős foglalkoztatás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 24/48 órás beosztásban látják el feladataikat az önkormányzati tűzoltóság munkavállalói. A dolgozó az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt szeretné kérelmezni a teljes munkaidős foglalkoztatásának részmunkaidős foglalkoztatásra történő módosítását (6 órára). Milyen beosztásban foglalkoztatható a dolgozó, illetve elláthat-e 24 órás szolgálatot részmunkaidős foglalkoztatás keretében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő) [Mt. 92. § (5) bek.]. Az adott munkakörre irányadó teljes munkaidő nemcsak a napi 8, heti 40 órás általános teljes munkaidő lehet, hanem a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Betegszabadság elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett négyhavi munkaidőkeret van érvényben. Hogyan alakul a munkavállaló teljes munkaidős (napi 8 órás) betegszabadságának elszámolása, ha az adott héten a következőképpen van beosztva: hétfő 10 óra, kedd 4 óra, szerda 8 óra, csütörtök–péntek szabadnap, szombat–vasárnap pihenőnapok. Keresőképtelen állományba kerül hétfőtől vasárnapig, keresőképes következő héten hétfőn. A betegszabadságot napban tartja nyilván a munkáltató. Jó-e az az eljárás, ha a betegszabadságot a beosztás szerinti munkanapokra adja a munkáltató, napi 8 órás távolléti díj alapulvételével elszámolva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A betegszabadság (és a fizetett szabadság) esetén a törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a távollétet munkanapban számolja el [Mt. 126. § (4) bek.]. Ebben az esetben a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Teljesből részmunkaidőbe és a munkaidő beosztása

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó terápiás munkatárs kérte munkaidejének heti 40 óráról heti 30 órára történő módosítását, amelyet a munkáltató elfogadott. A szóbeli megállapodásuk része volt, hogy heti négy napon át látja el a munkáját. A munkáltató most mégis szeretné, ha heti öt napon át történne a munkavégzés, mert a lakók számára a három nap szünet túl soknak bizonyult. Megítélésünk szerint ezt a körülményt a kolléga előre láthatta volna. Elrendelheti-e a munkáltató, elfogadva a heti 30 órát, úgy, hogy a héten egyenletesen elosztva, a korábbi munkanapoknak megfelelően hétfőtől péntekig történjen a munkavégzés? Mi történik, ha ezt a közalkalmazott nem fogadja el? Van-e jogorvoslati lehetősége, és mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A kinevezésben és a munkaköri leírásban nem szerepel, hogy mely napokon kell a terápiás munkatársnak dolgoznia. A kinevezés módosításában szerepel, hogy csökkentett a munkaidő, de új munkaköri leírást nem kapott (a régiben heti 40 óra szerepel). Súlyos problémának tekinthető-e ez, és hogyan lehet korrigálni? A munkaköri leírásnak kötelező eleme kell, hogy legyen, ki mennyi órában látja el a feladatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így egyebek mellett a módosítást is írásba kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Pihenő- és munkaszüneti napi munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó művelődési központ egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz a különböző rendezvényei miatt. Vannak rendezvényei szombaton vagy vasárnap, illetve munkaszüneti napon is (pl. augusztus 20.) A munkaidő beosztása átlagosan heti 40 óra. Az ilyen rendezvények alkalmával van, hogy 10–12 órát is dolgoznak a munkavállalók. Bérpótlékot nem fizet a munkáltató, az ellentételezést szabadnapként kapják meg a munkavállalók. Ebben az esetben a pihenőnapi és a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel hány nap szabadnap jár? Erről szükséges-e írásbeli megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között? A munkavállalóknak a rendezvényekről tudomásuk van előzetesen. Hogyan célszerű a munkáltatói tájékoztatóban és a munkaköri leírásban tájékoztatni erről? Jogszerű-e, ha például a munkaszüneti napon (augusztus 20.) ledolgozott órákat szabadnapban kapják meg a munkavállalók, és nem bérpótlék számfejtésével? Hogyan kell vezetni a munkaidőkeretet, a munkavégzés miatt kapott szabadnap beszámítódik a havi ledolgozott munkaórák számába? Ha igen, a ténylegesen ledolgozott munkaórával vagy a szerződés szerinti napi munkaórával számolunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerinti bérpótlékok közül egyedül a rendkívüli munkaidőért járó pótlék váltható meg szabadidővel [Mt. 143. §]. Ezért a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékot pénzben kell rendezni, ennek mértéke az alapbére 100%-a [Mt. 140. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Részmunkaidő vagy jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt 20 órásra csökkenteni a munkavállaló kérésére? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozik a munkavállaló, és gyermeknevelésre hivatkozva kérelmezni szeretné a munkáltatójától, hogy csökkentse a munkaidejét 20 órára, mert nem tudja 40 órában ellátni a feladatot. Ha nem tudja a dolgozó a korábban szerződésben vállalt munkaidőben ellátni a feladatait, de nem szeretné közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyát, mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő alapvetően a felek közötti megállapodás kérdése [Púétv. 43. § (1) bek.]. Kivételesen a Púétv. előírja, hogy mikor köteles a munkáltató a foglalkoztatott kérésének eleget téve módosítani a munkaidőt. A Púétv. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Műszak- és rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, helyettesítési díj – az együttes jogosultság

Kérdés: Bölcsődénkben a kisgyermeknevelők és bölcsődei dajkák beosztása hetente változik, így a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján 15%-os bérpótlék illeti meg őket. Megilleti-e helyettesítési díj a dolgozót, ha a műszakpótlékkal párhuzamosan helyettesíti is a kollégáját? Ezenfelül jár-e ugyanarra a napra túlórapótlék, ha a napi munkaideje meghaladja a 8 órát teljes munkaidős munkavégzés esetén? Például, ha a kisgyermeknevelő 8:00-tól 17:00-ig dolgozik, és szabadság miatt helyettesíti a másik kisgyermeknevelőt, jogosult-e a dolgozó egyszerre műszakpótlékra, helyettesítési díjra és rendkívüli munkaidőre járó díjazásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Teljesből részmunkaidőbe – hatása az Otthontámogatás összegére

Kérdés:

Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, a munkáltató ugyan javasolhatja a köztisztviselőnek, hogy lemondással szüntesse meg a közszolgálati jogviszonyát, ám erre nem kötelezheti, hiszen a lemondás a köztisztviselő egyoldalú jognyilatkozata. Azt, hogy ezt megteszi-e vagy sem, egyedül a köztisztviselő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
Részlet az állásfoglalásából: […] Arra nézve, hogy halmozhatók-e a (magasabb) vezetői megbízások, egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak lehet-e egyszerre több vezetői megbízása is, nincs kifejezett tiltó szabály. Az, hogy a tagintézmény élére kötelező egyszemélyi felelős vezetőt állítani,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Távolléti díj számítása részmunkaidőben és egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] A távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész),bb) bérpótlék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Munkaidő-beosztás kezdetének megváltoztatása

Kérdés: Az idősek otthonában alkalmazott takarítók, karbantartók 6–14 óráig dolgoznak, közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben. Módosítható-e a munkaidő kezdete 7 órára? Bele kell egyeznie a munkavállalónak, vagy a munkáltató ezt egyoldalúan eldöntheti? Évek óta a 6 órás munkakezdés szerint dolgoznak, a munkába járás számukra így kényelmesebb, de az intézmény munkabeosztása miatt 6–7 óra között nem kihasználható egyik munkakör sem.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó előírása szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedéssel megváltoztassa a munkaidő-beosztás kezdetét,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
1
2
3
…
63