Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent, ahol öt munkanap átlagában teljesítik a munkavállalók (köztisztviselők, közalkalmazottak) a munkaidőt (a jelen esetben heti 40 órát). A kérdés szerinti esetben a péntek nem pihenőnap, hanem egy olyan munkanap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők vonatkozásában abból kell kiindulni, hogy a szabadság elszámolása minden esetben munkanapban történik, azaz egy nap távollét a kinevezés szerinti napi munkaidőnek felel meg, az adott napra ténylegesen beosztott óraszámtól függetlenül [Kttv. 90. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Létszám-meghatározás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A képviselő-testület a Mötv. szerint meghatározta a polgármesteri hivatal létszámát. Lehetséges-e, hogy ennél a létszámnál több főt foglalkoztassunk például 1 fő létszám helyén 2 fő részmunkaidős foglalkoztatottat? Ebben az esetben a részmunkaidőben (pl. 4 órában) foglalkoztatottat 0,5 főnek kell számítanunk a létszámban? A létszám és az álláshely szinonim fogalmaknak tekinthetők-e? Szeretnénk iránymutatást kérni a létszám és az álláshely fogalmának definiálására.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek - így egyebek mellett a polgármesteri hivatal - engedélyezett létszámkeretét az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg. A létszámkeret esetleges módosításáról szintén a képviselő-testület dönt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapbérét mindenképpen időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]; formáját tekintve lehet óra-, napi-, heti- vagy havibér is. A tipikusan használt két forma az órabér, illetve a havibér. Az alapbér a felek megállapodásának tárgya, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] E vonatkozásban a két törvény szabályai között lényegi különbség nincs, így a munkavállalók és a köztisztviselők esetében is ugyanazt az eljárást lehet követni. Abból kell kiindulni, hogy a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Tanulmányi távollét számítása a munkaidőkeretben

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek a tanulmányi szerződésben, a képzés miatti munkavégzés alóli mentesülés tartama nem vehető figyelembe a munkaidőkeret óráinak számításánál, mint teljesített munkaidő? Azaz a képzés tartama nem csökkenti az adott munkaidőkeretben beosztható órák számát (teljesítendő munkaidőt)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni: a kérdésben szereplő szóhasználatból következően nem egyértelmű, hogy a szóban forgó személy az önkormányzat alkalmazásában állva Mt. szerinti munkaviszonyban áll-e (erre utal a munkaviszony kifejezés), vagy a Kttv. szerinti közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szabadság elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: 40 órás heti munkaidőnk van, napi 30 perc ebédidővel, ami a munkaidő része. Hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart a munkaidő. Ha hétfőn vagy pénteken elmegyünk szabadságra, mindegyik egy nap szabadságnak számít, holott pénteken csak 6 órát dolgozunk. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkavállaló általános teljes munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ahol hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra a teljesítendő napi munkaidő, ami összesen heti 40 órát jelent. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
49