Baleseti táppénz meghosszabbíthatósága

Kérdés: Egy karbantartó munkavállaló 2024. I. hó 8. napján munkahelyi balesetet szenvedett. Elesett, és a csuklója megsérült; a balesetnél nem cipelt semmit, csak megbotlott. Sajnos nem tud fogni, kiesik a kezéből minden, ezért az orvosa még mindig táppénzen tartja. Az utolsó jelentkezésénél közölte, az orvosa elküldi felülvizsgálatra, hogy még egy évig maradjon táppénzen, folytatódjon a munkabaleseti keresőképtelensége. Lehetséges-e, hogy még egy évig vagy tovább legyen táppénzen munkahelyi baleset címén? Köteles-e a munkáltató a cafeteriát kifizetni neki, hiszen egész évben nem dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen e tekintetben az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Kérdés: Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a későbbi táppénzkifizetésre. A munkavállalónak nincs saját bankszámlaszáma, ahova lehetne utalni, készpénzben szokta a bért megkapni. A cég ügyvezetője azt javasolta, egyik kollégája vigye be neki a bért és a bérlistát aláírásra, hogy átvette. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, akinek az édesanyjával nem élnek együtt. Van-e arra lehetőség, hogy az anya átvegye a bért és táppénzt meghatalmazás ellenében, esetleg az ő számlájára utalni? Milyen kézenfekvő megoldás lehetséges egy ilyen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Készpénzben történő bérkifizetés esetén a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Közalkalmazott jogviszony-megszüntetésének kezdeményezése az egészségi állapot miatt

Kérdés: Az önkormányzati konyhán 2015. november 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkatársunk betegség miatt egy éve táppénzen van, az egy év 2024. október 2-án járt le. A közalkalmazott ezzel a nappal beadta lemondását, melynek indoka, hogy a szakértői bizottság 80% egészségi károsodást állapított meg nála, és munkakörét nem tudja ellátni. A jogviszonyát közös megegyezéssel kéri megszüntetni, és kéri a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását és a végkielégítés kifizetését. Jár-e végkielégítés abban az esetben, ha közös megegyezéssel megy el, illetve jár-e abban az esetben, ha ő mond le betegsége miatt? A ki nem vett szabadságát véleményünk szerint az utolsó napon ki kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] A törvény sem a közalkalmazott lemondása, sem közös megegyezés esetén nem ír elő végkielégítést [Kjt. 37. § (1) bek.]. A kérdés alapján nem állapítható meg, hogy a közalkalmazott egyértelmű lemondó nyilatkozatot tett volna, hanem azt a közös megegyezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Helyettesítési díj NOKS munkakörben

Kérdés: Egy ötcsoportos óvodában két dajka is táppénzen (kb. 2-3 hét) van; feladataikat a többi dajka saját munkaidején túl is elvégzi. Milyen módon fizethető ki jogszerűen a munkaidőn túli helyettesítés? Fizethető-e nekik többlettanítási óradíj?
Részlet a válaszából: […] A dajka munkakör a Púétv. 3. §-a 25. pontjának a) alpontja alapján nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakörnek minősül. A Púétv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a NOKS munkakört betöltők kötött munkarendben dolgoznak, azaz a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos megjegyezni: nem állapítható meg, hogy pontosan mi is a jogcíme a kérdéses juttatásnak, illetve azt mire tekintettel fizette a munkáltató, a leírtak alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a munkáltató az általa meghatározott feltételek és szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Bérkiegészítés az egészségügyben

Kérdés: Orvosok és asszisztensek (vállalkozók) bérkiegészítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az alaphelyzet, hogy az asszisztensnek fel kell mondani, mert nem veszi fel a védőoltást. A vállalkozás kap utána bérkiegészítést. Ebben az esetben mi számít a távolléti díj alapjának, az alapbér és bérkiegészítés, vagy csak az alapbér? Mi után számoljuk az esetleges táppénzt, szabadságmegváltást, vagy miről adunk igazolást a munkanélküli-ellátások megállapításához?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi dolgozók bérkiegészítéséhez kapcsolódó egyes támogatások igényléséről és mértékéről a 256/2013. Korm. rendelet rendelkezik (3-4/G. §, 9-10. és 15. sz. mellékletek). A szabályozás lényege, hogy az érintett személyi kör alapbérének, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Felmentés – a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdése és a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Egészségügyi okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Alapbér-csökkentés mint "büntetés" – a baleseti táppénz

Kérdés: Üzemvezetőm 3 havi, 10%-os alapbércsökkentésre büntetett. Egy részlet a decemberi fizetésemből levonásra került (januárban). Február 19-én úti balesetem volt munkába menet. A baleseti táppénzből is levonhatják a 10%-os büntetést?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére csak kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményeket, a kötelezettségszegés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ez az ún. felmentési idő, amely munkáltatói felmondás esetén minden esetben jár, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Elmaradt bónuszért fennálló kártérítési felelősség

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
2