63 találat a megadott Táppénz+kifizetés szabadszóra

Kérdés: Üzemvezetőm 3 havi, 10%-os alapbércsökkentésre büntetett. Egy részlet a decemberi fizetésemből levonásra került (januárban). Február 19-én úti balesetem volt munkába menet. A baleseti táppénzből is levonhatják a 10%-os büntetést?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló 2020. október hónapban 21 munkanapon végez munkát, és van egy hétköznapra eső munkaszüneti napja is. Cégünknél a munkaszüneti nap munkanapnak minősül, ezzel növelt a havi kötelező óraszám is (pl. 2020. októberben nem 168, hanem 176 óra). A munkaszüneti nap távolléti díjjal kerül elszámolásra. Helyesen állapítottuk meg a ledolgozandó óraszámot? Ha nem, és a munkaszüneti nap nem minősül munkanapnak, akkor egy órabéres dolgozó, aki munkaszüneti napon pihenőnapra van beosztva, milyen díjazásra jogosult?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: A munkáltató teljesítménybónuszt fizet az áruház(ak) dolgozóinak az elért mértékű teljesítményükért, amely rendszeresnek minősíthető: tavaly havonta kapták a munkavállalók, idén fél-fél éves méréssel és kifizetéssel. Egy munkavállaló a munkáltató által is elismerten üzemi balesetet szenvedett a munkaidejében az áruházban, két és fél hónapig volt baleseti táppénzen (100%). A bónuszt még a "nem beteg" időszakra sem kapta meg, mert a cég szerint nem jár. Az Mt. 169. §-ának (1) bekezdése az irányadó ebben az esetben?

Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?

Kérdés: A munkahelyemen készterméket készítettem elő szállításra. A munkatársam hozzám szólt, és ahogy fordultam, megroppant a térdem. Fájdalmam nem múlt el, így elmentem az orvoshoz, aki gyűrűs porcsérülést állapított meg, és javaslatot tett a műtétre. 4-es kóddal az orvos táppénzre vett. A tb-ügyintéző küldött egy nyilatkozatot, hogy írjam meg, mi történt. A munkavédelmi előadó szerint ez nem üzemi baleset. A munkáltatóm jól járt-e el vagy sem, mikor nem ismerte el a balesetem üzemiségét?