Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadságkiadás két ünnep között

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás alapján mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól, vagyis kiadhat számára fizetés nélküli szabadságot [Mt. 43. § (1) bek.; 55. § (1) bek.]. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kiadásával nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 103. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult – és egyben is köteles is – intézkedni a köztisztviselőt megillető szabadságának kiadásáról, ideértve a szabadság kiadásának szabadságolási terv szerinti ütemezését, és a kiadás időpontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amelyek alatt, bár nem végez munkát a közalkalmazott (munkavállaló), mégis szabadságra jogosító időnek kell tekinteni. Ebben a felsorolásban a felmentési (munkavállalóknál: felmondási) idő le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szabadság kiadása a felmondási idő alatt

Kérdés: Munkáltatóm felmondást közölt velem. E szerint a 30 nap felmondási időből az utolsó 15 napra felmentenek, az addig letöltendő időre pedig kiadják a még megmaradt szabadságaimat. Ezt én nem szeretném, mert egyrészt még szeretnék pár napot bent tölteni, amíg lezárom az ügyeimet, másrészt méltánytalannak érzem, hogy egyik nap felmondanak, másik nap pedig már szabadságra is küldenek. Jogszerű volt a munkáltatóm eljárása? Mi a teendő, ha visszautasítom a szabadság kiadását, és inkább ledolgoznám az időmet?
Részlet a válaszából: […] A felmondás esetén is be kell tartani azt a szabályt, miszerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Ha a munkáltató a munkáltató eljárását a határidőt nem tartja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szabadságkiadás törvényi szabálytól való eltérés a kollektív szerződésben

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 121. számában a 2375. választ szeretném megérteni, mint szakszervezeti tisztségviselő. Az utolsó előtti mondat – véleményem szerint – ellentétes a hivatkozott 122. § (3) és a 135. § (2) bekezdéssel. Az én olvasatomban a 135. § (2) bekezdésének j) pontja arról szól, hogy a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ha én értem rosszul, kérem, adjanak más megközelítésű magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válaszban azt írtuk, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályok – a pénzbeli megváltás tilalmát leszámítva – eltérést engedőek a kollektív szerződésben. Tehát a felek szabadon megállapodhatnak a szabadságelszámolás más módjában is, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szabadságmegváltás próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetésnél

Kérdés: Egyik munkavállalónknak próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondtunk. A céges jogászunk szerint, mivel a munkavállaló a próbaidő alatt egyébként sem jogosult szabadságra, ezért nem kell megváltani az időarányosan összegyűlt 4 nap szabadságát sem. A munkavállaló viszont ragaszkodik a szabadságmegváltáshoz, és perrel fenyegetőzik. Kinek van igaza ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A próbaidő tartama is a munkaviszony része, így a munkaviszonynak a próbaidővel érintett ideje a szabadságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörök sajátossága, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – napi 12 órára emelhető. Ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Bizonyítékok kiadása

Kérdés: Milyen jogszabály alapján kötelezhető a munkáltató, hogy adja ki a munkavállaló perindításához elengedhetetlenül szükséges iratokat, bizonyítékokat (pl. rendkívüli munkavégzés díja iránti igény érvényesítésében szükséges menetleveleket és vezénylést)?
Részlet a válaszából: […] A polgári perben alapelvi követelmény a jóhiszemű pervitel, amire a bíróság külön köteles figyelmeztetni a feleket. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is. A rosszhiszemű pervitel körébe tartozik, ha a bíróság felhívására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
1
18
19
20
41