Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell biztosítani [Mt. 123. § (3) bek.]. Ilyen, a munkavállaló oldalán jelentkező akadálynak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Szabadságkiadás – nem lehetséges a tárgyévet megelőzően

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló részére több munkanap szabadság került kiadásra, mint amennyire a tárgyévben (2015) jogosult lenne, akkor köthető-e vele olyan megállapodás, hogy az így kivett többletszabadságot a tárgyévet követő év (2016) szabadságának a terhére számolja el a munkáltató, és azt csökkenti le?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján a szabadság naptári évre jár [Mt. 115. § (1) bek.]. Az éves szabadság kiadása a munkáltató feladata, a munkavállaló szabadságnapjait pedig a munkáltatónak kell nyilvántartania [Mt. 122. § (1) bek., 134. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a behívásos munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Szabadság – megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen annak tisztázása, hogy a cég, illetve a munkavállalók átvétele munkáltatói jogutódlás keretében történik-e. Munkáltatói jogutódlásról, azaz a munkáltató személyében bekövetkező változásról akkor beszélünk, ha az átadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kizáró szabályának hiányában nincs akadálya, hogy a szabadságkiadás munkanapban történő nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság – töredéknap kiadása munkaidőkeret alkalmazásának megszűnésekor

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?
Részlet a válaszából: […] Nincs tételes szabály arra, hogy a munkavállaló fennmaradó szabadságát hogyan kell kiadni és elszámolni, ha megszűnik a munkaidőkeret, és nincs annyi munkaórányi szabadsága, mint amennyi a napi munkaideje. Amennyiben a munkaidőkeret nem folytatódik, a szabadságot ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra. Ez a távollét az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
1
19
20
21
41