1265 talált cikk a Munkaidő+beosztás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.