Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint, amennyiben a közúti közlekedésben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra (éjszakai időszak) esik, a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszából: […] A több műszakos tevékenységet alkalmazó munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak legalább két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszából: […] A korábbi kérdésre adott válasz alapja: a műszakpótlékra való jogosultságnak az Mt. 141. §-a szerint az a feltétele, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon, valamint a munkavállaló a 18 és 6 óra közötti időtartamban végezze munkáját. A változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlék valóban beépíthető az alapbérbe, ha a felek a munkaszerződésben így állapodtak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaszerződésben nem elegendő általában a pótlékok alapbéresítéséről rendelkezni, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a diákszövetkezet tagja a szövetkezet által kiközvetített munkavégzésre nem munkaviszonyt, hanem – tagsági megállapodása alapján – külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyt létesíthet. A Szöv. tv. 10/B. §-a szerint a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Rendkívüli munkaidő elrendelhető legrövidebb tartama

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szabály szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb, illetve – a hosszabb teljes munkaidőt kivéve – tizenkét óránál hosszabb nem lehet [Mt. 99. § (1)–(3) bek.]. Ezek a szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő beosztható a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott számára. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnapon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont], mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavállaló csak olyan munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.
1
58
59
60
127