Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor előrebocsátjuk, hogy a feltett kérdéskevés jogi problémát érint, a kérdések elsősorban munkaszervezési jellegűek. Alap és a válaszok jellegéből adódóan nem áll módunkban minden felmerülőlehetőségre kitérni, az alábbiakban a legfontosabb pontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elszámolható-e a túlóra a munkaidőkeret terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha egy adott napra 9 óra munkavégzésre osztjuk be a munkavállalót, de ezután még 3 órát túlóráznia kell, elszámolhatjuk-e a munkaidőkeret terhére a túlórát akkor, ha ezzel a plusz 3 órával együtt sem lépné túl az adott havi munkaidőkeretben ledolgozható maximális óraszámot a munkavállaló munkaideje?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerintmunkaidőkeret alkalmazása esetén a rendkívüli munka egyik esete amunkaidőkereten felüli munkavégzés. Ugyanakkor, ha a már előre elrendeltmunkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideigfoglalkoztatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkanap-áthelyezés szabályai megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottakra is irányadóak-e a munkaszüneti napok miatti munkanap-áthelyezés szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ának (5) bekezdése alapján amunkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását aszociális és munkaügyi miniszter évenként szabályozza. A mindenkori rendelet 1.§-ának (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy szabályai nem érintik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy önmagában a folytonostermelés nem ad feltétlenül alapot a munkáltató megszakítás nélkülimunkarendben történő üzemelésének megállapításához, ehhez szükséges, hogy olyantechnológiát alkalmazzanak a műanyaggyártáshoz, amely objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egyik általános szabálya, hogy munkaszüneti napokon(január 1-jén, március 15-én, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdhétfőn,augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 25-26-án) amunkavállalóknak nem kell munkát végezniük, és a kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napokon történő foglalkoztatás lehetősége[Mt. 125. § (1) bekezdés] nem növeli meg a munkaidőkeretben ledolgozandómunkaidő mértékét. A szabály ugyanis nem a munkaidő mértékére, hanem a munkaidőbeosztására vonatkozik, az idézett törvényhely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében több műszakos munkarendben történőfoglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
118
119
120
122