Keresőképtelenség – a foglalkoztatási kötelezettség hiánya

Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg. Az Ebtv. 44. §-ának a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt (annak mértéke alapján), akkor a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, azaz állásidő keletkezett. Erre ilyenkor alapbért kell fizetni [Mt. 146. § (1) bek.], ami lényegében teljesült azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkába lépés elmaradása és a munkaviszony kezdete

Kérdés: Egyik dolgozónkkal június végén írtunk alá munkaszerződést azzal, hogy a munkába lépés napja augusztus 1-je lett volna. E napon azonban a munkavállalót még nem tudtuk foglalkoztatni, mivel probléma adódott az egyik egészségügyi szűrővizsgálaton, amelynek így még nem volt végleges eredménye. Az előzetes egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratot végül csak augusztus 8-án kaptuk kézhez. Kell-e munkabért fizetnünk erre az időszakra? A jövőt illetően előírhatjuk-e, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló tényleges munkába állásával kezdődik el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni, a munkaviszony mégis kezdetét veszi, és a munkavállaló a tényleges munkába állásig jogosult az állásidőre járó díjazására [Mt. 146. § (1) bek. és 147. §].A felek a munkaszerződés létrejöttét az időmúláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] ...okra alapított felmondása, a munkavállalónak a munkáltató kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondása a megszűnés oka), az állásidő szabályait kell alkalmazni [Mt. 95. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a le nem dolgozott időre járó alapbért is ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés módosításába, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás sem jelent már megoldást, a munkáltató köteles lesz állásidőre járó díjazást, azaz alapbért fizetni a munkavállalónak azon időszakra, amelyben – elháríthatatlan külső okot kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Határozott idejű munkaviszony megszüntetése a projekt megszűnésével összefüggésben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...eredményezi a projekt lezárulta, mindaddig, amíg meg nem szűnik, vagy megszüntetésre nem kerül a munkaviszony, a munkavállaló részére állásidőre járó alapbért kell fizetniük. Ha ugyanis a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkavégzés a könyvtárban szombaton, rendes munkaidőben

Kérdés: Nyilvános könyvtárként ötezer fő feletti településen legalább havonta két hétvégi napon nyitva kell tartanunk. A könyvtári dolgozók általános munkarendben (hétfőtől szerdáig: 10.00-18.20-ig, csütörtöktől péntekig: 8.00-16.20-ig) dolgoznak, napi 8 órában. Ha szombati napon is dolgozniuk kell, akkor arra a napra jár-e nekik a havibéren felül pótlék, ha igen, hány százalék, esetleg kiadható-e szabadidőben ez a szombati nyitvatartás, és ha igen, akkor hány órában? Mivel a munkáltató nem tud több pénzt fizetni, mint ami az alapilletményük, így az a megoldás jó lenne, hogy általánostól eltérő munkarendbe tennénk őket, és a nyitvatartáson változtatnának? Például hétfőn 10.00-14.00, kedden-szerdán 10.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00-16.20 és szombaton 8.00-12.00 között. Vagy hétfőn zárva, kedden- szerdán: 8.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00- 16.20, szombaton 8.00-12.00 között. Ezekben az esetekben kellene pluszpénzt fizetni a szombati nap miatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapjára esik, amikor egyébként dolgoznia kellene, az e napra eső munkaidő (pl. 8 óra) az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő lesz.A kérdésben írt, általánostól eltérő munkaidő-beosztások közül bármelyik megvalósítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Be nem osztott munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

Kérdés: Ha a hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak a munkaidőkeret végére nem az összes rendes munkaideje lett beosztva, a munkaidőkeret zárásakor a különbözetet hogyan kell elszámolni és kifizetni? A havibéres például a teljes havibérét megkapja június hónapra is, feltüntetve, hogy 50 órára állásidőre járó alapbér kerül elszámolásra? Tehát aki a teljes munkaidőkeretet ledolgozta (984 órát), az is a havibérét kapja júniusra ledolgozott időre járó munkabérként, és aki például 50 órával kevesebbet, az is csak 50 óra állásidőre járó alapbért kap?
Részlet a válaszából: […] ...97. § (1) bek.]. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. A munkaidőkeret vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

"Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása

Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló – aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát – a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
Részlet a válaszából: […] ...ám az a munkavégzés miatt szabadságnak nem tekinthető, a hónap végére valóban marad nyolc óra "felhasználatlan" munkaidő, amit pedig állásidőként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
1
4
5
6
15